Szerzőink
(1936 - )
1936. november 3-án született Debrecenben. Édesapja
nyírségi parasztcsaládból került Debrecenbe, hivatali altisztként
dolgozott, édesanyja a városszéli szegények között nőtt fel, fizikai
munkát végzett. Szülei fontosnak tartották, hogy tanuljon, s ő már az
iskoláskor előtt olvasóvá vált. 1947-ben a debreceni református
kollégiumban kezdte meg középiskolai tanulmányait, de az iskolarendszer
átalakítása miatt a következő tanévben általános iskolás lett. Majd a
Fazekas Mihály Gimnáziumba járt. Itt ismerte meg a történelmet tanító
költőt, Kiss Tamást, aki elindította az irodalmi pályán. A költészet
mellett a képzőművészet, a néprajz is erősen érdekelte, végül a
debreceni egyetem magyar-orosz szakán kezdte meg tanulmányait.
dolgozott, édesanyja a városszéli szegények között nőtt fel, fizikai
munkát végzett. Szülei fontosnak tartották, hogy tanuljon, s ő már az
iskoláskor előtt olvasóvá vált. 1947-ben a debreceni református
kollégiumban kezdte meg középiskolai tanulmányait, de az iskolarendszer
átalakítása miatt a következő tanévben általános iskolás lett. Majd a
Fazekas Mihály Gimnáziumba járt. Itt ismerte meg a történelmet tanító
költőt, Kiss Tamást, aki elindította az irodalmi pályán. A költészet
mellett a képzőművészet, a néprajz is erősen érdekelte, végül a
debreceni egyetem magyar-orosz szakán kezdte meg tanulmányait.
1956-ban írott három forradalmi verse miatt egy
év börtönre ítélték. Szabadulása után öt éven át az ország különböző
részein segéd-, illetve betanított munkás volt. Közben megnősült. Juhász
Ferenc, Nagy László, Kiss Ferenc és más jóakarói segítségével újra
elkezdett publikálni. Részt vehetett a fővárosi irodalmi életben, majd
1963-ban, egyéni eljárással, mentesítették a büntetett előélet hátrányai
alól. Folytathatta egyetemi tanulmányait, azokat 1968-ban fejezte be.
1963-ban Pusztavacson lett tanár, majd Kecskeméten, Kerekegyházán.
Később Kecskeméten dolgozott a megyei levéltárban (1970-1986). Az
1969-ben induló Forrás folyóirat belső munkatársa, 1986 óta
főmunkatársa. Jelenleg Tiszakécskén él. Hosszú időn át a Magyar
Írószövetség Duna-Tisza-közi csoportjának titkára. A Magyar Művészeti
Akadémia tagja (2002). A Magyar Versmondók Egyesületének tiszteletbeli
elnöke (2013).
év börtönre ítélték. Szabadulása után öt éven át az ország különböző
részein segéd-, illetve betanított munkás volt. Közben megnősült. Juhász
Ferenc, Nagy László, Kiss Ferenc és más jóakarói segítségével újra
elkezdett publikálni. Részt vehetett a fővárosi irodalmi életben, majd
1963-ban, egyéni eljárással, mentesítették a büntetett előélet hátrányai
alól. Folytathatta egyetemi tanulmányait, azokat 1968-ban fejezte be.
1963-ban Pusztavacson lett tanár, majd Kecskeméten, Kerekegyházán.
Később Kecskeméten dolgozott a megyei levéltárban (1970-1986). Az
1969-ben induló Forrás folyóirat belső munkatársa, 1986 óta
főmunkatársa. Jelenleg Tiszakécskén él. Hosszú időn át a Magyar
Írószövetség Duna-Tisza-közi csoportjának titkára. A Magyar Művészeti
Akadémia tagja (2002). A Magyar Versmondók Egyesületének tiszteletbeli
elnöke (2013).
Házasságában hat gyermeke született: Júlia (1959), Ádám (1965), Bálint (1967), Péter (1970), Eszter (1971), Borbála (1978).
Első verseskönyve 1963-ban jelent meg,
gyűjteményes kötete 1992-ben, 2006-ban. Gyermekverseket, műfordítás- és
prózaköteteket is publikált. A szépirodalom mellett faragással, bőr- és
fémmegmunkálással is foglalkozik.
gyűjteményes kötete 1992-ben, 2006-ban. Gyermekverseket, műfordítás- és
prózaköteteket is publikált. A szépirodalom mellett faragással, bőr- és
fémmegmunkálással is foglalkozik.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Buda_Ferenc)
(1942 - )
1967-ben végzett az ELTE magyar-könyvtár szakán, előbb a Műszaki Élet című folyóirat munkatársa lett, majd az állami sajtóigazgatásban dolgozott. Később az Interpress Magazin, majd 1984-től a Magyar Nemzet rovatvezetője, 1996-tól szerkesztője lett. Több lap szerkesztőjeként is dolgozott. 1989-től a Budapesti Városvédő Egyesület elnökségi tagja, 1990–1994 között a Városvédő és Polgári Szervezetek Szövetségének elnöke. 2007-től elnöke (főkadarnagya) a budai szőlőművelés felélesztésére, a kadarka újrahonosítására alakult "Kadarka kör"-nek.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Buza_Peter





.jpg)


