Szerzőink
Christoph Maria Michael Hugo Damian Peter Adalbert Graf von Schönborn osztrák Domonkos-rendi szerzetes, teológus, bíboros, bécsi érsek, az osztrák püspöki konferencia elnöke, az aranygyapjas rend osztrák ágának káplánja. A korábbi hercegi Schönborn-ház tagja. Németül, franciául, olaszul, angolul, spanyolul, csehül és latinul beszél.
Közép-Európa egyik vezető arisztokrata családjából származik, felmenői között a Savoya - Carignano és a Hohenzollern-Hechingen-ház, valamint a Széchenyi és a Batthány család tagjai is megtalálhatók. A csehországi Vlastislav falu melletti Skalka várkastélyban született 1945. január 22-én gróf Maria Hugo Damian Adalbert Josef Hubertus von Schönborn és Eleonore Ottilie Hilda Maria von Doblhoff bárónő második fiaként. 1945 után a Benes-kormány, majd az új sztálinista rezsim a német nyelvű lakosokat elüldözte Csehországból, ezért Christoph Schönborn kilenc hónapos korában a családja Ausztriába menekült.
1963-ban az érettségi után belépett a Domonkos-rendbe. Párizsban teológiát tanult, majd Bornheim-Walberbergben és Bécsben filozófiát és pszichológiát. További teológiai tanulmányait a Párizsi Katolikus Egyetemen és a Sorbonne-on végezte. Franz König bíboros 1970. december 27-én Bécsben pappá szentelte. 1975-től a svájci Fribourgi Egyetemen dogmatikaprofesszor. 1980-ban a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja lett, 1987-től 1992-ig a Katolikus Egyház Katekizmusának szerkesztőségi titkára volt. 1995. szeptember 14-én Bécs érsekévé nevezték ki. Az 1998. február 21-i konzisztóriumon II. János Pál pápa bíborossá kreálta. A pápa 2005-ös halála után felmerült a neve, mint lehetséges pápajelölt, de az akkori konklávé Joseph Ratzingert választotta meg.
A Szentszéken tagja a Hittani Kongregációnak, a Keleti Egyházak Kongregációjának, a Katolikus Nevelés Kongregációjának, a Kultúra Pápai Tanácsának és az Egyházi Kulturális Örökségvédelmi Pápai Bizottságnak. 2011. január 5-én az elsők között nevezték ki az újonnan létrehozott Új Evangelizáció Pápai Tanácsának tagjai közé.
2012. november 15-én Orbán Viktor miniszterelnök A Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést adományozta Christoph Schönbornnak a közép-európai katolikus összefogás előmozdításáért, a Magyarország melletti határozott kiállásáért és Európa keresztény gyökereinek következetes védelméért.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Christoph_Sch%C3%B6nborn)
Hans Sebalda szociológia professzora volt az Arizonai Állami Egyetemen. Sebald az ifjúságszociológiából és a szociálpszichológiából tartott kurzusokat, de talán a boszorkánysággal kapcsolatos munkáiról volt a legismertebb. A németországi Selbben született, de 1954-ben az Egyesült Államokba érkezett, hogy az Indiana államban lévő Manchester Egyetemre járjon, ahonnan 1958-ban cum laude bachelor diplomát szerzett. 1959-ben szerzett mesterfokozatot, 1963-ban pedig doktori fokozatot Ohióban. Állami Egyetemen , és az Arizonai Állami Egyetemen tanított 1963-tól 1992-ig. 1968-ban lett honosított amerikai állampolgár.
Sebald gyakran töltött nyarakat a boszorkányság kutatásával a bajor Svájcban , ahol egy nagymama gyakorló boszorkány volt. Ennek a kutatásnak az eredményeként jelent meg 1978-ban könyve, a Witchcraft: The Heritage of a Heresy .
Simonffy András [eredeti név: Simonffy-Tóth András] kétszeres József Attila-díjas (1974, 1982) magyar író.
Az ELTE magyar-olasz szakát végezte el. 1964-1968 között az Egyetemi Lapok és az Esti Hírlap munkatársa, majd szabadfoglalkozású író. 1973-1976 között az Új Írás rovatvezetője volt. 1973-1974 között a Mozgó Világ folyóirat főszerkesztője volt. 1989-ig ismét szabadfoglalkozású volt, majd az Életünk főmunkatársa lett. 1992-től a Hitel folyóirat főszerkesztője volt.
Első kötete az 1960-as évek végén kibontakozó nemzedék "közérzet-irodalmának" nyitánya volt. A lázadás gesztusát következő kötetében a rezignáció váltja fel. Legsikeresebb műve a Kompország katonái
(1981) című történelmi kollázsregénye. Olaszból fordított.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Simonffy_Andr%C3%A1s)
Magyar színház- és irodalomtörténész, tanár, Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának vezetője, a veszprémi Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara Irodalom- és Kultúratudományi Intézete Színháztudományi Intézeti Tanszékének egyetemi docense, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Irodalomtudományi Doktori Iskolájának témavezető oktatója.
Kutató-, oktató és színházi munkával 1990 óta foglalkozik. Mesterfokú bölcsészeti tanulmányait Budapesten, az ELTÉ-n 1989-ben és 1990-ben fejezte be, PhD fokozatát a Szegedi Tudományegyetemen 2005-ben szerezte meg. Több idegen nyelvet használ felső, illetve középfokon (finn, orosz, angol, német, észt, svéd). Főbb kutatási területei a 19-20. század színháztörténete, a közép- és észak-európai színháztörténetek, a magyar mellett a finn, az észt, az orosz színjátszás történeti, összehasonlító és kortárs megközelítésben egyaránt, a gyermek- és ifjúsági színház, a zenés színház, a mozgás- és fizikai színház, a bábjátszás, a nemzeti színház intézménytípusának története, a színjátszás intézményi struktúrája, a színházi szociológia, a dramaturgia gyakorlata és elmélete, a drámatörténet és a kortárs drámairodalom, a műfordítás gyakorlata és tudománya, a drámapedagógia mint módszer… A Magyar Tudományos Akadémia I. Osztálya Színház- és Filmtudományi Állandó Bizottságának, valamint Tánctudományi Munkabizottságának tagja, számos hazai, külföldi és nemzetközi tudományos szervezet tagja, a Színpad című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja, a Studia Theatralica könyvsorozat szerkesztője. Rendszeresen publikál tudományos és ismeretterjesztő tanulmányokat, tart előadásokat hazai és külföldi konferenciákon, vezet kurzusokat magyar és külföldi egyetemeken. Színházi, műfordítói tevékenységet folytat
Forrás: erelyimuveszet.ro
Sisa József a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének igazgatója, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára.
1970-ben érettségizett a budapesti Szinyei Merse Pál Általános Iskola és Gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait 1971-76-ban végezte a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, művészettörténet–angol szakon. 1976-tól 1984-ig kutatóként a Fővárosi Ingatlankezelő és Műszaki Vállalat (FIMÜV) Műemléki Osztályán dolgozott; műemléképületek tudományos feldolgozásával foglalkozott. 1984-től a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportban, illetve annak jogutódjaiban dolgozik. Itt 2000-2011 között az Újkori Művészet Osztályt vezette, 2012-ben lett az intézmény mb. igazgatója, 2013-ban igazgatója. 2011-től a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karának oktatója. 1980-ban szerezte meg az egyetemi doktori, 1992-ben a kandidátusi fokozatot, 2006-ban az MTA doktora címet. 2011-ben lett habilitált doktor, 2012-ben egyetemi tanár. 1990-től az MTA Művészettörténeti (Tudományos) Bizottságának tagja. 2010-től a CIHA (Comité International d’Histoire de l’Art), 2012-től az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának tagja.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sisa_J%C3%B3zsef)





.jpg)


