Művelődéstörténet

  A kislányok arról álmodoznak, hogy királylányok lesznek, csodálatos ruhában belépnek egy szépen feldíszített terembe, ahol halk zene szól, és minden szem rájuk szegeződik. Végül megkapják a koronát, de ha a sors úgy hozza, hogy a királynő udvarhölgyei lesznek, azt is boldogan fogadják. A füredi Anna-bál kétszáz éves történetében sok kislány álma teljesült. És a mese folytatódik... Drabon Ditta könyvét olvasva átélhetjü ...

Könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig. A 120 év történetét bemutató tíz fejezetben megismerhetjük az egyes korszakokat alakító társadalmi folyamatokat, a filmgyártás intézményrendszereit, amelyek segítségével a kortárs magyar film értelmezése is könnyebbé válhat. A Magyar film 1.0 a Holnap Kiadó ismer ...

  Az olvasmányos, gazdagon illusztrált könyv az „A” kategóriás világkiállítások történetének helyszíneit és magyar sikereit tárgyalja, melyek keresztmetszetében Magyarország kulturális, ipari és mezőgazdasági fejlődése áll. Az 1851 és 2010 között kiállított képző-, iparművészeti művek mellett a tudomány és technika előretörései, valamint az építészet legjelesebb alkotásai állnak. „Szédítő, kábító és minden várakozást fel ...

  A királynő uralma 70 éven át tartott, és így ő lett a leghosszabb ideig szolgáló brit uralkodó, és egyben a világ egyik leghíresebb asszonya. De milyen volt ő valójában? Ismerkedj meg élete lenyűgöző történetével!  2022-ben elérkezett a platinajubileuma, amellyel hetven éves uralkodását ünnepelte. Huszonegy éves korában fogadalmat tett, hogy szolgálni fogja az országát, és ezt betartotta egészen ...

  OPERA-sorozatunk negyedik darabjában, amelyben az operák szövegkönyvei mind a világ meséiből készültek, az orvos-író Winkler Gábor harminc operát ismertet a már jól ismert szerkezetben. A cselekmény leírása után ír az opera keletkezésének történetéről, elemzi a szövegkönyv alapjául szolgáló mese forrásait, és bemutatja a zenemű utóéletét, beleértve természetesen a magyarországi bemutatókat. Nemcsak tündérek, sellők, ...

  Magyar Ede (Orosháza, 1877. január 31. – Szeged, 1912. május 5.) a 20. század eleji magyar építészet egyik legegyénibb alakja. Munkássága mind regionális (alföldi) összefüggésrendszerből nézve, mind a modern Szeged városképének kialakulása szempontjából vitathatatlan fontosságú. Fő műve, a szegedi Reök-palota pedig a szecessziós mozgalom világszerte ismert képviselője. Ez a kötet az építésszel foglalkozik, mégsem az épí ...

Ez a kötet a magyar színjátszás történetét meséli el, ahogyan közös emlékezetünk őrzi, s egy kicsit tudományosan is, ahogyan a történészek emlékeznek. Kíváncsiak vagyunk ennek a művészeti ágnak a történetére, mai élményeink gyökereit keressük, s közben olyan sok minden eszünkbe jut... Mindannyian megtapasztalhatjuk, amit a kutatók úgy fogalmaznak: a színjáték a legösszetettebb művészeti ág, s a színház egyúttal társadalmi fórum is. ...

  Anna Margit (1913–1991) az 1930-as évek elején kezdte pályáját, szinte egy időben későbbi férjével, Ámos Imrével. A finoman kezelt tónusokkal, lírai hangvétellel jellemezhető korai festészetét a II. világháború eseményei, köztük férjének elvesztése radikálisan megváltoztatta. A háborút követően az 1945–1948 között működő Európai Iskola alapító tagja volt, ekkor alkotásainak elsődleges témája az erőteljes színekkel és s ...

  Winkler Gábor orvos-író harmadik, operákról szóló kötetét tartja kezében az olvasó. Az első kettő, a Szerelem–halál–téboly és a Királyok–csaták–történelem után a szerző most a vígoperákat gyűjtötte csokorba. Vígopera? Ja az, ahol nem hal meg senki...? Szerencsére nem csak erről van szó. Az emberi gyarlóságokat, hiszékenységet, csalafintaságot, fondorlatokat, kapzsiságot, cselszövéseket, hűtlenséget, erkölcsi botlásokat ...