Építészet

Jelen kötet arra tesz
kísérletet, hogy egy Közép-Európában sajátossá és sokszínűvé fejlődött
épülettípus történetét dolgozza fel a mai és a történelmi Magyarország
területén. A városháza középkori eredetű épülettípusunk, amely a települési
önkormányzás székházaként szolgál, s így a közigazgatási épületek nagy
családjának tagja, de nem csak ennyi. A városháza a város mint saját
történettel és szervezettel rendelkező éle ...
30%
4 500 Ft
3 150 Ft

Kötetünk a II. világháborút
követő negyedszázad magyar építészetet tekinti át. A politikatörténeti
értelemben vett „rövid” XX. század (az I. világháború éveitől a Béke-tábor
rendszerváltoztatásáig számítódik). Középső harmadának időszaka kivételes
érdekességű és fontosságú a hazai architektúra történetében. Társadalom- és
gazdaságtörténetünkben ez a huszonöt év radikális fordulatokban bővelkedett. Karöltve, hasonló zajl ...
30%
9 900 Ft
6 930 Ft

Szkalnitzky
Antal (1836–1878) az 1860-as és 70-es évek Magyarországának egyik
legjelentősebb építészegyénisége volt. Első magyarként a berlini Építészeti
Akadémián végezte felsőbb tanulmányait. 1860-ban hazatérve részt vett a Magyar
Tudományos Akadémia palotájának tervpályázatán, majd építésének egyik
irányítója lett, s a nem egészen harmincéves ifjút az intézmény tagjai sorába
választotta. Ekkor készült tervei szerint a rom ...
30%
9 900 Ft
6 930 Ft

Nyiri István
(1902–1955) és Lauber László (1902–1953) a két világháború közötti modern
magyar építészet kiemelkedő alkotópárosa volt. Több mint tíz éven át vezettek
önálló irodát a fővárosban, számos bérház, bérvilla és középület megvalósulása
fűződik a nevükhöz.
A két
építőművész pályája a Wälder-irodában keresztezte egymást, ahol tanulmányaik
utáni gyakorlati éveiket töltötték. Habár önállósodásuk után a modern
épí ...
30%
9 900 Ft
6 930 Ft

Pecz
Samu (1854–1922) építész, műegyetemi tanár, a historizmus kiemelkedő alakja,
számos emblematikus műve a mai napig meghatározza Budapest építészeti összképét.
Legismertebb munkái a Szilágyi Dezső téri református templom, a Központi Vásárcsarnok,
a műegyetemi épületek, köztük a könyvtár, az Üllői úti tisztviselőház vagy az
Országos Levéltár, de nem csak Budapesten valósultak meg tervei, a Monarchia
Magyar Királyságh ...
30%
9 900 Ft
6 930 Ft

Fodor Gyula (1871–1942)
a 19. század utolsó éveiben építész vállalkozóként kezdte pályáját, első önálló
tervezői megbízásait a 20. század elején kapta. 1903
és 1914 között – amikor a bérházépítés virágzó korszakát élte – több mint negyven, többnyire szecessziós stílusú bérház
valósult meg tervei nyomán a fővárosban.
Megbízói körét tehetős építési vállalkozók és kereskedők alkották, akiktől
egymás után gyakran több megrendelé ...
30%
9 900 Ft
6 930 Ft

Czigler
Győző a dualizmus korának sokat foglalkoztatott és befolyásos építőművésze
volt. Apja, ifj. Czigler Antal, Arad főépítésze mellett már gyermekkorától
ismerkedett jövendő hivatásának rejtelmeivel. Akadémiai tanulmányait Bécsben
végezte, Theophil Hansennek, az ókori görög alapú neoreneszánsz mesterének
növendékeként. Lelkesedett az antikvitás iránt, s mivel ez építőművészetében is
megnyilvánult, 1887-től kinevezt ...
30%
9 900 Ft
6 930 Ft

Kőrössy
Albert Kálmán a századforduló magyar építészettörténetének méltatlanul
elfeledett alakja. Habár neve a nagyközönség számára rejtve maradt az elmúlt
évtizedekben, munkái sokaknak lehetnek ismerősek, ha visszagondolnak a
budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban töltött évekre, a Váci utcai Philanthia
virágüzlet kirakatára vagy az egykori tisztviselőtelepi főgimnáziumra a
Hungária körúton. Életművében nemcsak a neoba ...
30%
9 900 Ft
6 930 Ft

Hültl
Dezső (1870–1945) építész, műegyetemi tanár alkotásai ma is meghatározzák
Budapest városképét, gondoljunk csak az Erzsébet híd pesti hídfőjének két
oldalán található neobarokk épületekre: a Budapesti Piarista Gimnázium és
Rendház együttes.re vagy a Belgrád rakpart 27. szám alatti többemeletes
lakóházra. Neve napjainkban mégsem közismert, pedig az 1902–1945 között
fennálló Hültl-iroda a korszak legsikeresebb ép ...
30%
9 900 Ft
6 930 Ft

Kötetünk
egy művészcsalád három generációjának öt tagját mutatja be, akiknek egymással
öszszefonódó alkotótevékenysége közel egy évszázadot fog át az 1870-es évektől
az 1960-as évtizedig. Közülük Kallina Mór, Árkay Aladár és
Árkay Bertalan építészek voltak, s a másik két családtag is az építészethez
kapcsolódó művészeti ágban alkotott: Árkay Sándor műlakatosként, Árkayné Sztehlo
Lily pedig üvegablak-tervezőként.
Tört ...
30%
9 900 Ft
6 930 Ft