Szerzőink
Vekerdy Tamás (Budapest, 1935. szeptember 21. – Budapest, 2019. október 9.[4]) magyar pszichológus, író. Egyetemi tanulmányait az ELTE jogi karán végezte 1954–1958 között. Ezután a BTK pszichológia szakát is elvégezte 1962–1967 között. 1958-tól 1960-ig házitanító, illetve a Nemzeti Színház statisztája. 1969–1972 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola óraadó pszichológiatanára. 1972–1983 között a IX. és a III. kerület Nevelési Tanácsadó pszichológusa. 1983-tól az Országos Pedagógiai Intézet főmunkatársa, 1990-től tudományos tanácsadója, 1995-től 1998-ig szeniora. 1992–1998 között a Miskolci Egyetem neveléstudományi tanszékén docens. 1998-tól a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ alternatív továbbképzési igazgatója. 1987–1991 között Solymáron a magyarországi Waldorf-óvoda és -iskola megszervezésében vett részt. 1991 óta a nappali Waldorf-tanárképzés szervezője és vezetője. 1998-tól az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság elnöke. 1998-tól a Magyar Művelődési Társaság elnökségi tagja. 1991-től a budapesti magisztrátus tagja. 2018-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagja.
*Forrás: Wikipédia
Jules Gabriel Verne francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. A könyveiben említett száznyolc terv és találmány döntő többségét mára már megvalósították. Kiemelkedő művei között szerepel a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, az Utazás a Föld középpontja felé, A tizenöt éves kapitány és a Kétévi vakáció. Eleinte sokat nélkülözött, és mindenféle munkát elvállalt, a maradék idejében pedig színműveket és operaszövegeket is írt, kevés sikerrel. Első komolyabb sikerét az Öt hét léghajón című művel érte el, amely 1862 karácsonyára jelent meg, s ennek révén anyagilag is rendbe jött. Kiadója, Pierre-Jules Hetzel azonnal húsz évre szóló szerződést kötött vele. Egyre-másra megjelent regényei óriási sikert arattak otthon és külföldön egyaránt. Regényalakban és a nagyközönségnek írva, szó sem lehetett száraz tudományosságról vagy szigorú tárgyilagosságról, hanem gyakran féktelen fantáziájának engedve, olyan merész eszméknek adott kifejezést, melyeket az akkori komoly tudomány csak kiindulópontjukat tekintve helyeselhetett, de végeredményükben nem. Regényei témáját sokszor az életből merítette, csak tovább gondolta a felfedezések, találmányok életét, így született meg az ő segítségével a modern tudományos-fantasztikus irodalom. Legtöbbször a valóság és képzelet határán egyensúlyoz, de vannak a valóság határát jelentősen átlépő művei is. Életművének a csúcsa talán a nagy-trilógia (Nemo kapitány, Grant kapitány gyermekei, A rejtelmes sziget) amelynek regényei a legjobban kidolgozottak. Művei hatása a magyar irodalomban is érződik, hiszen Jókainak nem egy műve stílusában hasonlít a Verne-művekre, s ezt Jókai nem is tagadta. Karinthy Frigyes szintén szerette, amit az Így írtok tiben található Verne-utánzat mutat a legjobban. Műveiből közel 200 filmfeldolgozás készült, amelyek között éppúgy találhatóak néhány perces némafilmek, mint százmillió dolláros szuperprodukciók.
Vörös István József Attila-díjas költő, prózaíró, kritikus, irodalomtörténész, esszéista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Rendszeres drámaírója a Baltazár Színház előadásainak. 2004 óta Lackfi János mellett a kreatív írás program egyik oktatója. 2006 nyarától ösztöndíjjal egy évet Berlinben tölthetett, aminek több verses- és prózakötet lett az eredménye, többek közt a Tao-tö-king ihlette versciklus, a Saját tao, amely a Vörös István gép vándorévei című kötetben jelent meg. Németül is publikált, illetve Švejk gyóntatója című novelláskötete 2010-ben bolgár nyelven is megjelent.