Szerzőink
József Attila díjas író, szerkesztő, dramaturg. A Magyar Televízió első gyermekműsor-szerkesztője, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós-műsorkészítés egyik megalapozója, a televíziózás hőskorának meghatározó egyénisége, számtalan közkedvelt mesesorozat, hangjáték, mese és meseregény írója, fordítója.
Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja már 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá.
A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium)) tette le. Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette.
1937. októberétől Bécsben a Frauenakademie nevű rajzintézetben rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.
1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna.
1958 február 1-től 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televiziónál dolgozott. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót.
Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket.
Férje 1989-ben meghalt, s ezt a csapást nem tudta feldolgozni. Utána visszavonultan élt.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1lint_%C3%81gnes)

Magyar író, pedagógus.
1922-ben Nekézsenyben született. Itt élt 1935-ig. A szülei jómódú parasztok voltak, akik a fiukból is gazdálkodót akartak nevelni. Ő azonban tanulni vágyott, így jutott el a sajószentpéteri polgári iskolába. Ezután Sárospatakon tanult tovább a Református Tanítóképzőben, ahol népiskolai tanítói oklevelet szerzett. 1945 májusában szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1946 végén szabadult. 1947-ben a Miskolci Gazdaképző Iskola tanítója lett. Ezután a Budapesti Pedagógiai Főiskola magyar-történelem szakára került, de nem államvizsgázhatott, mert a szüleit kuláknak nyilvánították. 1957-ben rehabilitálták, így államvizsgát tehetett Szegeden, s megkapta tanári diplomáját. Ezután különböző gyárakban dolgozott, mint segédmunkás. Később Ózdon, Pest megyében és Budán tanított. 1983-ig - nyugdíjba vonulásáig - tanárként, könyvtárosként dolgozott.
1941 óta ír, publikál, kezdetben folyóiratokban. Az alkotásaiban szülőföldjén, Észak-Magyarországon játszódó történelmi eseményeket elevenít meg. Első sikerét az 1958-ban megjelent Gyöngyhúrú citera című regénye hozta meg. Az ifjúságnak főként elbeszéléseket, mondákat, regényeket, meseregényeket ír, amelyekben gyakran idézi fel gyermekkora emlékét.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Balogh_B%C3%A9ni)


Jeles osztrák patológiás anatómia professzor, prosector és törvényszéki orvosszakértő, szenvedélyes kutatója volt a történelmi személyiségek betegségeinek és halálának.
Kórtankönyvei mellett elsősorban népszerű tudományos munkáiról volt ismert, amelyekben ismert személyiségek, köztük I. János Pál pápa életrajzát és halálozását vizsgálta, és megannyi összeesküvés-elméletet hozott fel. Bankl elkötelezett szabadkőműves volt. Többek között a St. Pölten Állami Kórház Klinikai Patológiai Intézetének vezetője volt. A Kurier napilap cikke szerint Hans Bankl tüdőrákban halt meg.*Forrás: Wikipédia


Diplomata, politikus, 1941 április 3-tól 1942 március 7-ig Magyarország miniszterelnöke.
A népbíróságokon háborús bűnökkel vádoltak közül az ő szerepe és felelőssége osztotta meg leginkább a magyar közvéleményt. Bárdossy személyéről és tetteiről kivégzése óta bizonyos körökben vita folyik. Egyesek, többek közt Schmidt Mária történész (Diktatúrák ördögszekerén, 1998) ugyanis az 1945 utáni első kirakatper áldozatát látják benne.
Forrás. Wikipédia

Nyelkönyvíró. Spanyol nyelvkönyvei nagy sikert arattak a nyelvet tanulni vágyók körében. Kiadónknál a Manos a la obra című nyelvkönyv örvend népszerűségnek. Egyre többen ismerik fel, hogy érdemes spanyolul tanulni, hiszen nem csak Európában, hanem egész Dél-Amerikában, sőt az Amerikai Egyesült Államok déli részén is megértethetjük magunkat, ha ellátogatunk ezekbe az országokba.
Forrás. Wikipédia

Samuel Barclay Beckett (Dublin, 1906. április 13. - Párizs, 1989. december 22.) ír költő, próza- és drámaíró.
A nagyközönség által hosszú ideig alig olvasott, inkább csak az irodalmi elit által ismert és elismert szerző első jelentős színpadi műve, a Godot-ra várva az abszurd dráma alapműve (1952).
1969-ben a Svéd Akadémia Beckettnek ítélte az irodalmi Nobel-díjat: "művéért, mely a regény- és drámairodalomban új formákat honosított meg, és az ember nyomorúságán keresztül annak felemelkedését kívánja szolgálni".
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Samuel_Beckett)

Kiemelt szerkesztő-műsorvezető, újságíró, zenész
A Zeneakadémián és a Berlini Filharmonikusoknál végzett tanulmányok, illetve a Budapesti Fesztiválzenekarnál eltöltött aktív zenészi évek után az újságírás felé is fordult, sok éven át a zenekari tevékenységekkel párhuzamosan, majd kizárólagosan. Élő műsorok, művészportrék, gyermek- és ifjúsági műsorok szerkesztő-műsorvezetője a Bartók rádióban, valamint a Magyar Állami Operaház, az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány, a BMC, a Müpa, a Filharmónia Magyarország, és sok más zenei- és kulturális intézmény koncertjeinek és rendezvényeinek műsorvezetője-háziasszonya. Zenés mesekönyvek, és életrajzi kötetek írója, kulturális és életrajzi témájú cikkek szerzője.
Forrás: https://cziffrafesztival.hu/eloado/becze-szilvia/
