Szerzőink

Görgey Gábor, ered. Görgey Arthur, Kossuth-díjas író, költő, dramaturg, rendező. 2002 és 2003 között a nemzeti kulturális örökség minisztere.

1948-ban felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem német-angol szakára, de 1949-ben félbe kellett szakítania tanulmányait. 1950-ben kerül a színházi élet közelébe, amikor a Nemzeti Színháznál dolgozott. 1951-ben származása miatt kitelepítették, csak 1954-ben térhetett vissza Budapestre. Egy évig a Római Katolikus Hittudományi Akadémia hallgatója. 1955-ig hivatalsegédként dolgozott, majd 1956-ig üzemi színjátszó csoportok rendezőjeként.

1959-ben a Magyar Nemzet munkatársa lett, a lapnál 1994-ig dolgozott. Eközben 1964-1972 között a Pannónia Filmstúdió dramaturgja és 1982-1988 között a Szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője volt. Többször rendezett a Madách Színházban is.

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. 1992-1998 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagjaként tevékenykedett. 1994-ben a Magyar Televízió művészeti vezetőjévé nevezték ki, pozícióját 1996-ig viselte. Szintén 1994-ben a Magyar PEN Club alelnökévé, 2001-ben elnökévé választotta. Közben, 2000-ben a Bibó István Közéleti Társaság alelnöke is lett.

2002-ben Medgyessy Péter akkori kijelölt miniszterelnök bevette új kormányába a nemzeti kulturális örökség minisztereként. Miniszteri esküjét 2002. május 27-én tette le. 2003-ban, az első kormányátalakítás során távozott pozíciójáról, majd 2004-ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadója volt. 2006-ban az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt. A Fehér Klára irodalmi díj és a Pethő Sándor-díj kuratóriumának tagja.

Első verseskötete Füst és fény címmel jelent meg, 1956-ban, a következő 1963-ban, Délkör címmel. Első drámája, a Komámasszony, hol a stukker? nagy sikerrel szerepelt a hazai színházakban, az Amerikai Egyesült Államokban is bemutatták. Több műve önéletrajzi ihletésű, ilyen a Galopp a Vérmezőn című drámája is, amelyben kitelepítési élményeit dolgozza fel. Regényírói munkássága is jelentős, Adria szirénje című regényéért kapta meg a 2000-es Év Könyve-díjat.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6rgey_G%C3%A1bor)

Henry Graham Greene, angol író, drámaíró, kritikus. Számtalan novellát, regényt, esszét, kritikát, életrajzot írt; forgatókönyv és színdarab is fűződik a nevéhez. Művei közül többet meg is filmesítettek. Az 1930-as évekre már széles körben olvasott író volt, az 1940-es években nemzetközileg is ismert lett, az 1950-es évekre pedig a huszadik század egyik meghatározó irodalmi alakja lett. Az író bipoláris zavarral küzdött, mely magánéletére és írásaira is kihatott.

Greene Berkhamstedben született, a család negyedik gyermekeként a hatból. A szülők, Charles Henry Greene és Marion, gazdag és befolyásos családból származtak, és egymás unokatestvérei voltak. Greene öccse, Hugh a BBC vezérigazgatója, egyik bátyja pedig (Raymond) kiváló orvos volt. A családtagok között volt a Greene King sörfőzde tulajdonosa, illetve több bankár és üzletember. Charles Greene igazgatóhelyettes volt a Berkhamsted School-ban, majd 1910-től iskolaigazgató lett.

Greene 1910-ben került iskolába. Bentlakóként mélységesen boldogtalan volt itt, és többször próbált öngyilkosságot elkövetni. 1921-ben, tizenhét éves korában hat hónapig pszichoanalízissel kezelték depresszió ellen. Ezután bejáróként tért vissza az iskolába. Az oxfordi Balliol College-ba került. 1925-ben jelent meg első verseskötete, amely nem aratott nagy sikert.

Az iskola elvégzése után Greene újságírással kezdett foglalkozni, először Nottingham-ben (ez a város később úgy tér vissza a regényeiben, mint a sekélyes provincializmus szimbóluma), majd később a The Times szerkesztőjeként. Nottinghami korszakában kezdett levelezni a római katolikus Vivien Dayrell-Browning-gal, aki azért írt neki, hogy helyreigazítsa őt egy katolikus hittételt illetően. Greene 1926-ban tért át katolikusnak, és a következő évben összeházasodtak. Két gyermekük született, Lucy (1933-ban) és Francis (1936-ban). 1948-ban Catherine Walston miatt Greene elhagyta feleségét Vivient, de hivatalosan nem váltak el.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Graham_Greene_%28%C3%ADr%C3%B3%29)

Gyárfás Endre József Attila-díjas (2004) magyar író, költő, tanár.

Szülei: Gyárfás Zoltán és Kálmán Erzsébet. Technikumi érettségi után 1954–1956 között Csepelen motorszerelőként dolgozott. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar–angol szakán végezte 1956–1961 között. 1960–1963 között az Európa Könyvkiadó, 1963–1966 között a Magyar Televízió szerkesztőjeként tevékenykedett. 1966–1967 között gimnáziumban tanított. 1967–1968 között a Nemzetközi Előkészítő Intézetben csoportvezetői beosztást kapott. 1969–1981 között a Csepel Művek kulturális tanácsadójaként működött. 1981 óta írásaiból él. 2006-ban Írországban volt ösztöndíjas.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%A1rf%C3%A1s_Endre_%28%C3%ADr%C3%B3%29)

Édesapja Győrfi Endre építész, az 1948-as londoni olimpia résztvevője, a magyar vízilabda-válogatott kapusa.

Győrfiről korán kiderült művészeti tehetsége, kilencévesen ötezer rajz közül nyert az indiai Shankar nemzetközi gyermekrajzversenyen. Megnyerte a Jankovics Marcell által kiírt János vitéz rajzpályázatot.

Tanárai voltak Molnár József és Ruisz György festőművészek.

1981-ben Budapestre költözött, diplomáját az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán szerezte mint építészmérnök. Iskolái után hamarosan bekapcsolódott a hazai művészeti életbe, 1984-óta jelennek meg illusztrációi különböző sajtóorgánumokban. 1991 novemberében állított ki először a Mix-art galériában. 1994-ben a New-York-i Agora galéria hívta meg és kötött vele egyéves szerződést. 1994-től 1999-ig a budapesti Polaris Galéria művészeti vezetője volt. Számos kiállítása volt az évek során, Londonban, Kínában, Malajziában, Törökországban, Spanyolországban és más európai országokban. 2009–12 között saját galériát tartott fent Budapest belvárosában.

Nagysikerű könyvillusztrátor, főleg ifjúsági és gyermekkönyvek őrzik munkáit. Többek között Gárdonyi Géza, Jules Verne, Békés Pál, Kányádi Sándor műveihez készített rajzokat.

Színházi látványtervei közül kiemelkedik a soproni színháznak készített díszletterve Raymund FitzSimons Edmund Kean című monodrámájához, melynek címszerepét Székhelyi József játszotta.

2013 óta Horvátországban, Rovinjban tart fent saját műtermet.

Az elmúlt években írással is foglalkozik. Három könyve jelent meg. Kettő a rovinji egypercesei ( Miénk itt a tér 1-2.) míg legutóbbi egy krimi, melynek címe: Öt Jó-krimi.