Szerzőink
Sajdik Ferenc Kossuth-díjas magyar grafikus, karikaturista. Hozzávetőleg 300 könyvhöz készített illusztrációt.Iparrajziskolában tanult és nyomdásznak készült. A rajziskolában meglátott egy nyomtatáshoz használt klisét és azon Pintér Jenő egy karikatúra-sorozatát. Ekkor egyik pillanatról a másikra döbbent rá arra, hogy az ő pályája alighanem a karikatúra lesz, mint később nyilatkozta az MTI-nek „Valószínűleg eljutottam volna ide egyébként is, mert humoros rajzokat gyerekkorom óta rajzolgattam”. 1949-től egy nyomdában volt litográfus, a nyomdában nevető és síró fejekkel kezdte a rajzolást.
1955-ben a Rádió- és Televízió Újság tördelője és rajzolója lett, és nemsokára közölni kezdte karikatúráit az 1960-as években hetente félmilliós példányszámban megjelenő vicclap, a Ludas Matyi, majd 1965-ben belső munkatársa lett a szatirikus hetilapnak. Harminc évig hétről hétre ontotta a szellemes rajzokat.
Sajdik karikatúrái még hosszú évekig megjelentek számos magazinban és napilapban – többek között a Képes7 című hetilapban is –, de mindinkább a rajzfilm került munkásságának homlokterébe. Híres és máig igen népszerű rajzfilmsorozatai: A nagy ho-ho-horgász és a Pom Pom meséi. Csukás István meseíróval, ketten együtt tökéletes szerzőpárost alkottak évtizedeken keresztül. Olyan halhatatlan rajzfilmfigurákat teremtettek együtt, mint Radírpók, Festéktüsszentő Hapci Benő, Óriástüdejű Levegőfújó, Bátor Tintanyúl, Lesbőltámadó Ruhaszárítókötél vagy a kedves, csokoládéért rajongó madár Gombóc Artúr, a Pom Pom meséi című rajzfilmsorozatból.Így nyilatkozott 2012-ben Muzsay Andrásnak adott interjújában a rajzolói ars poeticájáról: „Én nem a valóság, hanem a képzelet után alkotok. Ez valahogy belülről jön, mert igazából ösztönösen rajzolok. De végül is a rajzolást a ceruzára kell hagyni, én csak mozgatom azt.” Pályáján átível az általa illusztrált könyvek sora. Gyermek- és ifjúsági kötetek, pénzügyi vagy épp egészségügyi témák – Sajdik Ferenc grafikáinak stílusa kompakt módon illeszkedik minden műfajhoz. A komoly könyvek élét elveszi, a humorosat még szórakoztatóbbá teszik rajzai.
Képeinek stílusjegyeivel megteremtette azt a sajátos „sajdikos” világot, amellyel a műveinek szemlélőit elvarázsolta. Pályafutása során az ezernyi újságrajz mellett több száz kötetet illusztrált, ill. tucatnyi szerzői albumot is közreadott.
Több díjat is kapott, többek között 1977-ben Munkácsy Mihály-díjat, 2013-ban Kossuth-díjat. 1988-ban Érdemes Művész, 2006-ban Budapest Díszpolgára kitüntetésekben részesítették.
William Saroyan örmény származású amerikai író. Irodalmi pályafutását 1928 és 1936 közt publikált novellákkal kezdte, e történetei miatt a Columbia Pictures mint forgatókönyvírót alkalmazta. E tevékenysége közben folytatta prózai munkái, illetve színdarabjai írását, ezek különösen népszerűek voltak az 1930-as években a Nagy gazdasági világválság idején. Munkái jó része gyermekkoráról szól. The Time of your Life című darabja Pulitzer-díjat, a The Human Comedy című film forgatókönyvéért pedig Oscar-díjat kapott. 1943-ban az American Academy of Arts and Letters tagjává választották. Életéről Lusin Dink örmény rendező készített filmet 2012-ben, Saroyan Ülkesi címmel.
Sas Péter irodalom- és művelődéstörténész.
A Kossuth Lajos Gimnázium orosz–latin tagozatára járt, majd az ELTE-n magyar–történelem szakos diplomát szerzett. Dolgozott az Országos Széchenyi Könyvtárban, Corvina Könyvkiadónál, majd az MTA Történettudományi Intézeténél. 2001-től az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. 2010-ben doktori címet szerzett. Tudományos kutatásaiért Kós Károly-díjat kapott., illetve 2003-ban a Debreceni Egyetem Történeti Intézete Erdélytörténeti Alapítvány díját.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sas_P%C3%A9ter)
Sass Sylvia Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő (szoprán), érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Zenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte 1970 és 1972 között Révhegyi Ferencné növendékeként. A Magyar Állami Operaház színpadán 1971-ben debütált Frasquita szerepében (Bizet: Carmen), 1972 és 1979 között az Operaház magánénekese volt. Több nemzetközi énekversenyen vett részt, 1972-ben a Magyar Televízió Kodály Énekversenyén első díjat nyert, 1973-ban a szófiai énekverseny nagydíját kapta, valamint a legjobb kamaraénekesnek járó különdíjat. 1974-ben Moszkvában a Csajkovszkij Énekversenyen második díjat nyert, az első díjat nem adták ki. 1975-től egyre többet vendégszerepelt külföldön, fellépett többek között a londoni Covent Gardenben, a Milánói Scalában, a bécsi Staatsoperben, a New York-i Metropolitanben, a Párizsi Operában.
Judit szerepében (Bartók: A kékszakállú herceg vára) énekelt a New York-i Carnegie Hallban, valamint a londoni Royal Albert Hallban.
Számos nemzetközi énekverseny zsűrijébe kapott meghívást: 1994-ben a moszkvai Csajkovszkij Énekversenynek zsűritagja, 2003-ban a Viña del Mar, (Chile) Énekverseny, 2005-ben pedig a brazíliai Maria Callas Énekverseny zsűri elnöke.
Több mint harminc lemeze jelent meg, melyek között teljes operafelvételek és szólóalbumok egyaránt megtalálhatók, tévéfelvételeken is közreműködött. DVD-n megjelent Bartók: A kékszakállú herceg vára (Unitel), valamint Puccini: A köpeny című operája, mely a Teatro alla Scala előadásának felvétele.
1960 és 1966 között Schmidbauer pszichológiát tanult a müncheni LMU-n . 1970-ben Schmidbauer a müncheni Albert Görresnél doktorált "Mítosz és pszichológia - Módszertani problémák, bemutatva az Oidipusz-Saga " című disszertációjával . Schmidbauer szerzői munkája mellett 1973 óta dolgozik magánpraxisban elemző egyéni és csoportterapeutaként és szupervizorként. 1977-ben kiadta A tehetetlen segítők című bestsellert – ezt a művet még ma is olvassák –, és megalkotta a „ segítő szindróma ” kifejezést. A fogyasztói társadalom egyik első kritikusa is voltökológiai-pszichológiai szempontból. Schmidbauer Németország egyik legaktívabb műszaki írója.
1976 és 1980 között klinikai pszichológiát tanított az LMU Münchenben. 1986 - ban vendégprofesszori állást kapott a kasseli átfogó egyetemen pszichoanalízis szakon .
Jelenleg tiszteletbeli elnöke a Society for Analytical Group Dynamics-nak, amelyben csoportvezetőket, szupervizorokat és családterapeutákat képeznek, valamint a Müncheni Pszichoanalízis Munkacsoport képzési elemzője.
Christoph Maria Michael Hugo Damian Peter Adalbert Graf von Schönborn osztrák Domonkos-rendi szerzetes, teológus, bíboros, bécsi érsek, az osztrák püspöki konferencia elnöke, az aranygyapjas rend osztrák ágának káplánja. A korábbi hercegi Schönborn-ház tagja. Németül, franciául, olaszul, angolul, spanyolul, csehül és latinul beszél.
Közép-Európa egyik vezető arisztokrata családjából származik, felmenői között a Savoya - Carignano és a Hohenzollern-Hechingen-ház, valamint a Széchenyi és a Batthány család tagjai is megtalálhatók. A csehországi Vlastislav falu melletti Skalka várkastélyban született 1945. január 22-én gróf Maria Hugo Damian Adalbert Josef Hubertus von Schönborn és Eleonore Ottilie Hilda Maria von Doblhoff bárónő második fiaként. 1945 után a Benes-kormány, majd az új sztálinista rezsim a német nyelvű lakosokat elüldözte Csehországból, ezért Christoph Schönborn kilenc hónapos korában a családja Ausztriába menekült.
1963-ban az érettségi után belépett a Domonkos-rendbe. Párizsban teológiát tanult, majd Bornheim-Walberbergben és Bécsben filozófiát és pszichológiát. További teológiai tanulmányait a Párizsi Katolikus Egyetemen és a Sorbonne-on végezte. Franz König bíboros 1970. december 27-én Bécsben pappá szentelte. 1975-től a svájci Fribourgi Egyetemen dogmatikaprofesszor. 1980-ban a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja lett, 1987-től 1992-ig a Katolikus Egyház Katekizmusának szerkesztőségi titkára volt. 1995. szeptember 14-én Bécs érsekévé nevezték ki. Az 1998. február 21-i konzisztóriumon II. János Pál pápa bíborossá kreálta. A pápa 2005-ös halála után felmerült a neve, mint lehetséges pápajelölt, de az akkori konklávé Joseph Ratzingert választotta meg.
A Szentszéken tagja a Hittani Kongregációnak, a Keleti Egyházak Kongregációjának, a Katolikus Nevelés Kongregációjának, a Kultúra Pápai Tanácsának és az Egyházi Kulturális Örökségvédelmi Pápai Bizottságnak. 2011. január 5-én az elsők között nevezték ki az újonnan létrehozott Új Evangelizáció Pápai Tanácsának tagjai közé.
2012. november 15-én Orbán Viktor miniszterelnök A Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést adományozta Christoph Schönbornnak a közép-európai katolikus összefogás előmozdításáért, a Magyarország melletti határozott kiállásáért és Európa keresztény gyökereinek következetes védelméért.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Christoph_Sch%C3%B6nborn)