Szerzőink

Csermák Zoltán újságírónak – korábban a Hungaroton egyik vezetőjeként – a zene töltötte ki az életét. A lemezkiadó privatizációja után a Duna Televízió alapítói közt folytatta munkáját. 2005-től nyugdíjazásáig a Magyar Televízió külhoni sajtókapcsolatait ápolta. Jelenleg a Hagyományok Háza határon túli sajtókapcsolataiért felel. Kiadónknál a Metropolitan Opera – kulisszatitkok című könyvünket gondozta, melyet Krénusz József emlékiratai alapján állított össze. Krénusz József élete valóban regénybe illő. 1956-ban kalandos úton hagyta el hazáját, s az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Jóllehet New York egyik legjobb egyetemén végzett, de érdeklődését mégis az operaélet keltette fel, jegyszedőként dolgozott a Metropolitan Operában, számos hírességgel találkozott.

Forrás: erdelyinaplo.ro, Wikipédia

Csizmadia Éva Debrecenben született, lánykori neve: Szentmiklóssy Éva. Édesanyja Balogh Ilona, édesapja Szentmiklóssy János tornatanár, céllövő versenyző. A berlini olimpiáról ezüstserleggel tért haza a debreceni lövészcsapattal.
Iskolai tanulmányait Debrecenben a Svetitsben kezdte, a Dóczy leánygimnáziumban érettségizett, majd orvosi egyetemre járt, melyet a háború miatt abbahagyott.

Első férje dr.Pinczési Pál református pap, majd újságíró. 1946-ban esküdtek, 1948-ban Budapestre költöztek. Lánya, a fiatalon elhunyt Pinczési Judit költőnő (Debrecen, 1947. – Bp. 1982). Második férje Dr. Csizmadia Ferenc.
Dolgozott apósa, Pinczési László patikájában Debrecenben, majd Budapestre költözésük után 1952-ig a rádió stúdióosztályán bemondóként. Olyan munkát szeretett volna később is végezni, amely közel áll a színházhoz és közel van a mikrofonhoz. 1953 januárjától a János kórházban titkárnőként dolgozott.

Mindig is írogatott, de lánya elvesztése után az írásba menekülve talált megnyugvást, miközben rendezgette lánya félbemaradt irodalmi értékeit. Életrajzi vonatkozású regényeiben állít emléket elődeinek, lányának, szeretett városa polgárainak, a háború utáni évek irodalmi életének.
2007-ben a Debreceni Irodalmi Múzeumnak ajánlotta fel az anya és lánya, kettejük irodalmi hagyatékát. 2017 őszén a debreceni irodalmi múzeumban lányáról termet neveztek el. Ebből az alkalomból az írónő is jelen volt.

Forrás: irodalmikor.derecske.hu

Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartjuk számon. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, „poeta doctusnak” és „poeta natus” is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkodását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. A magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, „poeta doctusnak” és „poeta natusnak” is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai között lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkodását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. Bár jelentőségét éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte fel, de a magyar irodalomban rövidesen elfoglalta méltó helyét. A közönség 1783-ban olvasta először nevét a Magyar Hírmondóban, amely utóbb gyakran hozta verseit, a kassai Magyar Múzeumban több műve jelent meg névtelenül; Kármán József Urániája (1794) hét darabját közölte, szintén névtelenül.

Bár jelentőségét éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte föl, a magyar irodalomban rövidesen elfoglalta méltó helyét.

Forrás: wikipedia.org/wiki/Csokonai_Vitez_Mihaly)

Csontváry Kosztka Tivadar (eredetileg Kosztka Mihály Tivadar)  magyar festőművész.

Eredetileg gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve otthagyta állását, és különböző mesterektől festészetet tanult. Utazásokat is tett, jelentősebb képeit Keleten festette. Mintegy száz nagyobb művet alkotott. Míg külföldi kiállításairól (például Párizs, 1907) a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték el. Ehhez különc életvitele és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-prófétai allűrjei is hozzájárultak, melyeket a képeit elemzők közül többen pszichopatológiásnak tartanak. Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmus kapcsolják, de nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem.

(forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Csontv%C3%A1ry_Kosztka_Tivadar)

Skót történész és író, művészettörténész és kurátor, valamint műsorszolgáltató és kritikus.Könyvei számos díjat és díjat nyertek. Megnyerte az év fiatal brit írója díját, a Hemingway-t, a Kapuściński- és a Wolfson-díjat, valamint az Arthur-díjat. Az Egyesült Államok Külkapcsolatok Tanácsának Ross-érem. 2002-ben elnyerte a BAFTA legjobb dokumentumfilm-sorozatának járó Grierson-díjat. 2018-ban megkapta a Brit Akadémia elnöki kitüntetését. Az éves Jaipur Literature Festival egyik társalapítója és társrendezője is. 2012-ben Dalrymple-t a Princetoni Egyetem Whitney J. Oates látogató ösztöndíjasává nevezte ki a Bölcsészettudományok területén.

*Forrás:Wikipédia

Danyiil Ivanovics Harmsz (Даниил Иванович Хармс) (eredeti neve: Juvacsov) orosz, író, költő, humorista.

Danyiil Harmsz az orosz abszurd egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Műveit racionális elemekből összeálló irracionalitás és nyelvi mágia jellemzi. Témái az értékek és fogalmak relatívvá válását érzékeltetik. Írásaiban bohózati elemek, nyers brutalitás és lírai attitűd egyszerre jelenik meg. Versek, és gyermekversek mellett írt fekete humorral megragadott karcolatokat és egy színművet is (Jelizaveta Bam – Елизавета Бам – 1928).

Harmsz apja Csehov, Tolsztoj, Volosin személyes ismerőse volt.

Egy speciális német iskolába járt, majd 1924-ben elkezdte a leningrádi elektrotechnikumot, de azt el kellett hagynia. Írni 1925-ben kezdett. Eleinte a futuristák hatottak rá. A futurizmustól hamar elfordult. 1925-ben csatlakozott egy avantgardista körhöz, és hamarosan ismertté vált. Ekkor különböző művészneveket használt, melyek közül a Harmsz vált véglegessé. A forrása a francia charme (kedvesség, sárm) és az angol harm (ártalom, sérelem) szó egyszerre lehet. Ezeknek a jelentése pontosan kifejezi Harmsz felfogását az életről és a művészetről.

1928-tól egy gyereklapnál (Чиж) dolgozott. Ugyanekkor lett egy avantgardista csoport egyik alapítója (Объединение реального искусства - Reális Művészeti Egyesület; ОБЭРИУ). 1928-ban a Három bal óra (Tri levih csasza) című híressé vált est második részében mutatták be a Jelizaveta Bam c. darabját, amely a bűntelen bűn problematikáját veti fel - filozófiai és etikai értelemben, de a diktatúrára, a letartóztatásokra kivetíthetően. A Szmena nevű lap a művet az osztályellenség költészetének titulálta 1930-ban, és az OBERIU léte 1932-ben gyakorlatilag megszűnt. Más ide kapcsolódó művészekkel együtt Harmszot már 1931-ben letartóztatták majd három évre ítélték szovjetellenes tevékenység miatt. Az ítéletet száműzetésre változtatták és Harmsz Kurszkba került, ahonnan azonban néhány hónap múlva sikerült Leningrádba visszatérnie. Ezután felvette a régi kapcsolatait, dolgozott több gyereklapnak, kiadott vagy húsz gyerekkönyvet megélhetése érdekében. 1937-ben egy gyereklapban megjelent verse miatt többet nem publikálták és így feleségével együtt az éhhalál közelébe került.

Később Harmsz abbahagyta a gyerekversírást. Örkény egyperceseivel rokonítható rövid történeteket írt, valamint verseket, színházi jeleneteket, de ezeket a műveit életében már nem adták ki.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Danyiil_Ivanovics_Harmsz)

Szabadfoglalkozású színházkutató, színháztörténész. 19 önálló és számos társszerzős kötet szerzője. Kutatási területéhez tartozik a Kárpát-medencei magyar, elsősorban a romániai színjátszás, továbbá a különböző nemzeti hagyományok kölcsönhatásának összehasonlító vizsgálata, valamint a tévészínház. E témákban gyakran tart előadásokat, rendez történeti tárlatokat (például 1992-ben az erdélyi magyar hivatásos színjátszás nagyszabású bicentenáriumi kiállítását a Kolozsvári Magyar Színházban), illetve kérik fel szakértőnek itthon és külföldön egyaránt. Tevékenységéért számos elismerésben részesült. 2017-ben bekerült a British Publishing House által kiadott „Magyarország sikeres személyiségei” 2. kiadásába. Több mint egy negyedszázada „Hamletológus”, vagyis nem csupán Shakespeare világdrámájának előadásaival foglalkozik, hanem a Hamlet-et mint sajátos antropológiai módszert alkalmazza a kutatásban. 2002-ben a londoni The Society for Theatre Research (Színházkutatók Társasága) egyik díját nyerte el A kor foglalatjai – Hamlet az ezredfordulón című könyvének témájáért, amelyet 2006-ban a Holnap Könyvkiadó jelentetett meg az Ünnepi Könyvhétre. A monográfia – amely egy „Hamletomán” sorozat első része – ugyanabban az évben a Gyulai Shakespeare Fesztivál tudományos konferenciájának alapja lett; és 2010-ben a romániai Nemzetközi Shakespeare Fesztiválon is bemutatták. Kiadónknál 2022-ben a Hamlet, Neked! című, a művet népszerűsítő, fiataloknak szóló, „időutazó” kötete jelent meg.