Szerzőink

Fekete György  Kossuth-díjas és Munkácsy Mihály-díjas magyar belsőépítész, szakíró, politikus, helyettes államtitkár. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja (1995), majd elnöke (2011).

Fekete György 1957-ben végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskolát, mestere Kaesz Gyula volt. Az Iparművészeti Főiskola befejezését követően az Általános Épülettervező Vállalatnál (ÁÉTV) lett irányító tervező. 1964-től szabadfoglalkozású iparművész. 1980-tól 1983-ig a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolaigazgatója. 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője. 1997-től egyetemi tanár a Soproni Egyetemen. 1995 óta a Magyar Művészeti Akadémiatagja, 2011. november 5-én a köztestületté alakult MMA elnökévé választották.

Művészeti alkotómunkája a belsőépítészet csaknem minden területét átfogja. Tervezett múzeumi kiállítási installációkat, középületbelsőket, református templombelsőket, iskolákat, üdülőszállókat, művelődési házakat és külföldi magyar kiállításokat.

Környezetkultúrával foglalkozó hat tévésorozat (67 adás) forgatókönyveinek volt írója és műsorvezetője. 1986-tól 1989-ig a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke, 1993-tól 1994-ig a Nemzeti Kulturális Alap elnöke volt, 1995-től társelnöke a Magyar Örökségeket Megnevező Bizottságnak, elnöke aMagyar Örökség és Európa Egyesületnek.

1987 óta lapalapító főszerkesztője a Magyar Iparművészet című, negyedévenként megjelenő szakfolyóiratnak, 1993-ban újraindította. Számos szakcikke, tanulmánya jelent meg a Művészet, Ipari Művészet, Ipari Forma, Magyar Építőművészet, Lakáskultúra, Hitel, Kapu, Faipar stb. szakmai, irodalmi és közművelődési orgánumokban.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_Gy%C3%B6rgy_%28bels%C5%91%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz%29)

Történelem szakon végzett, író, szerkesztő. 2016 óta jelennek meg mese- és ifjúsági könyvei. Legszívesebben a 19. század világában merül el. Ha tehetné, kipróbálná az időutazást. Amíg ez nem lehetséges, addig meséket és verseket ír.

Kiadónknál a Mesék az Operából című sorozatunk kötetei közül az Állatok farsangja, az Egy kiállítás képei, a Szentivánéji álom történeteit írta meg a fiatalabb olvasók számára.

Egy kiállítás képei című könyvéből Morvay Gábor producerrel és Baumgartner Zsolt animációs rendezővel közösen animációs filmsorozat készül Szimonidesz Hajnalka illusztrációival. Első része, A gnóm.

Szentivánéji álom című könyve 2019-ben elnyerte a Fitz József-díjat.

Forrás: a szerző

Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK angol-olasz szakán végezte. 1992-től olasz nyelvet tanított, később olasz nyelvtudását kamatoztatva a gazdasági szférában dolgozott, 2003-tól a filmszakmában működő cégek munkatársa. 

Város- és építészettörténeti blogját, a Kép-Tér Blogot 2011-ben indította, ugyanekkortól pár évig a Budapest100 önkéntese. 

2018-ban az NKA támogatásával Fodor Gyula építész életét és munkásságát kutatta. 

2012-ben a Lipócia Magazinban, 2020-ban a Fővárosi Önkormányzat enbudapestem.hu oldalán jelentek meg várostörténeti cikkei, 2023-tól a II. kerületi Önkormányzat Budai Polgár lapjába ír. 

2022-ben a  Koreai Kulturális Központban látható, a II. ker. Frankel Leó útról szóló "A mi házunk, a mi utcánk" c. helytörténeti kiállítás anyagainak kutatását és gondozását végezte. 

Forrás: a szerző

Anatole France, eredeti nevén Jacques Anatole François Thibault  francia író, költő, kritikus, akadémikus. Franciaországban úgy tekintenek rá, mint a „harmadik köztársaság” egyik nagy irodalmi kritikusára, kora élő lelkiismeretére, aki a 20. század elején mélyen elkötelezte magát szociális és politikai ügyek mellett. 1921-ben munkásságát irodalmi Nobel-díjjal ismerték el.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Anatole_France)

Dr. Fráter Zoltán magyar író, irodalomtörténész, szerkesztő.

Szülei: Fráter Lajos és Botlik Irén. 1976-1981 között az ELTE BTK magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1984-ben egyetemi doktori, 1997-ben pedig PhD fokozatot szerzett.

Az ELTE BTK modern magyar irodalomtörténet tanszékén docens. Az Egyetemi Lapok A Toll című rovatának vezetője volt. 1990-1991 között a Magyar Műhely szerkesztőbizottsági tagja volt. 1994-1996 között az Írószövetség kritikai szakosztályának vezetője volt. 2007 óta a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára.

Kutatási területe a Nyugat és az Újhold szerzőinek életműve. Karinthy és Kosztolányi kutató, kritikus.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fr%C3%A1ter_Zolt%C3%A1n)