Szerzőink

Művészettörténész, kiadónknál a Rimanóczy-monográfia társszerzője, Borbíró Virgilről most készül új könyve.

Az ELTÉ-n végzett művészettörténészként és okleveles középiskolai történelemtanárként. 1987-től 1995-ig z ELTE Művészettörténeti Tanszékének munkatársa, 1999-től 2012-ig a MÉM (Magyar Építészeti Múzeum) dolgozója.Főbb kutatási területe a modern tendenciák a magyarországi építészetben az 1930-as évektől az 1970-es évekig. Foglalkozik még a műemléki tudományos dokumentációval, mely nagyban segíti építészeti emlékeink megóvását.

Forrás: a szerző

Fekete György  Kossuth-díjas és Munkácsy Mihály-díjas magyar belsőépítész, szakíró, politikus, helyettes államtitkár. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja (1995), majd elnöke (2011).

Fekete György 1957-ben végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskolát, mestere Kaesz Gyula volt. Az Iparművészeti Főiskola befejezését követően az Általános Épülettervező Vállalatnál (ÁÉTV) lett irányító tervező. 1964-től szabadfoglalkozású iparművész. 1980-tól 1983-ig a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolaigazgatója. 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője. 1997-től egyetemi tanár a Soproni Egyetemen. 1995 óta a Magyar Művészeti Akadémiatagja, 2011. november 5-én a köztestületté alakult MMA elnökévé választották.

Művészeti alkotómunkája a belsőépítészet csaknem minden területét átfogja. Tervezett múzeumi kiállítási installációkat, középületbelsőket, református templombelsőket, iskolákat, üdülőszállókat, művelődési házakat és külföldi magyar kiállításokat.

Környezetkultúrával foglalkozó hat tévésorozat (67 adás) forgatókönyveinek volt írója és műsorvezetője. 1986-tól 1989-ig a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke, 1993-tól 1994-ig a Nemzeti Kulturális Alap elnöke volt, 1995-től társelnöke a Magyar Örökségeket Megnevező Bizottságnak, elnöke aMagyar Örökség és Európa Egyesületnek.

1987 óta lapalapító főszerkesztője a Magyar Iparművészet című, negyedévenként megjelenő szakfolyóiratnak, 1993-ban újraindította. Számos szakcikke, tanulmánya jelent meg a Művészet, Ipari Művészet, Ipari Forma, Magyar Építőművészet, Lakáskultúra, Hitel, Kapu, Faipar stb. szakmai, irodalmi és közművelődési orgánumokban.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_Gy%C3%B6rgy_%28bels%C5%91%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz%29)

1978-ban születtem orvos családban. A gyerekkoromat átszőtte a test gyógyítására való törekvés, a segítő szándék.  Engem viszont más oldalról érdekelt az emberi működés. Az érdekelt, hogy miért épp úgy viselkedik egy ember, ahogy? Mi határozza meg a viselkedését? Sőt, hogy miért van az, hogy a vizsgálatok szerint valaki egészséges, mégis vannak tünetei? A könyvtárba jártam és sorra hoztam ki a pszichológiai témájú könyveket.

Az orvosközeg hatására először biológia szakon végeztem az egyetemen, de csak azért, hogy értsem az ebédlőasztalnál zajló beszélgetéseket. Ezután következett a pszichológia, amit 2006-ban végeztem el Debrecenben.

Nagy örömömre ma már az orvoslás és a pszichológia közelebb került egymáshoz  a nyugati kultúrában és orvoslásban is, így már nem érzem magam fekete báránynak a családban sem, hiszen mindannyian tudjuk, hogy  a test, lélek, szellem egy egység, nem lehet őket külön értelmezni, vizsgálni, pláne nem gyógyítani.

Történelem szakon végzett, író, szerkesztő. 2016 óta jelennek meg mese- és ifjúsági könyvei. Legszívesebben a 19. század világában merül el. Ha tehetné, kipróbálná az időutazást. Amíg ez nem lehetséges, addig meséket és verseket ír.

Kiadónknál a Mesék az Operából című sorozatunk kötetei közül az Állatok farsangja, az Egy kiállítás képei, a Szentivánéji álom történeteit írta meg a fiatalabb olvasók számára.

Egy kiállítás képei című könyvéből Morvay Gábor producerrel és Baumgartner Zsolt animációs rendezővel közösen animációs filmsorozat készül Szimonidesz Hajnalka illusztrációival. Első része, A gnóm.

Szentivánéji álom című könyve 2019-ben elnyerte a Fitz József-díjat.

Forrás: a szerző