Szerzőink
Henry Graham Greene, angol író, drámaíró, kritikus. Számtalan novellát, regényt, esszét, kritikát, életrajzot írt; forgatókönyv és színdarab is fűződik a nevéhez. Művei közül többet meg is filmesítettek. Az 1930-as évekre már széles körben olvasott író volt, az 1940-es években nemzetközileg is ismert lett, az 1950-es évekre pedig a huszadik század egyik meghatározó irodalmi alakja lett. Az író bipoláris zavarral küzdött, mely magánéletére és írásaira is kihatott.
Greene Berkhamstedben született, a család negyedik gyermekeként a hatból. A szülők, Charles Henry Greene és Marion, gazdag és befolyásos családból származtak, és egymás unokatestvérei voltak. Greene öccse, Hugh a BBC vezérigazgatója, egyik bátyja pedig (Raymond) kiváló orvos volt. A családtagok között volt a Greene King sörfőzde tulajdonosa, illetve több bankár és üzletember. Charles Greene igazgatóhelyettes volt a Berkhamsted School-ban, majd 1910-től iskolaigazgató lett.
Greene 1910-ben került iskolába. Bentlakóként mélységesen boldogtalan volt itt, és többször próbált öngyilkosságot elkövetni. 1921-ben, tizenhét éves korában hat hónapig pszichoanalízissel kezelték depresszió ellen. Ezután bejáróként tért vissza az iskolába. Az oxfordi Balliol College-ba került. 1925-ben jelent meg első verseskötete, amely nem aratott nagy sikert.
Az iskola elvégzése után Greene újságírással kezdett foglalkozni, először Nottingham-ben (ez a város később úgy tér vissza a regényeiben, mint a sekélyes provincializmus szimbóluma), majd később a The Times szerkesztőjeként. Nottinghami korszakában kezdett levelezni a római katolikus Vivien Dayrell-Browning-gal, aki azért írt neki, hogy helyreigazítsa őt egy katolikus hittételt illetően. Greene 1926-ban tért át katolikusnak, és a következő évben összeházasodtak. Két gyermekük született, Lucy (1933-ban) és Francis (1936-ban). 1948-ban Catherine Walston miatt Greene elhagyta feleségét Vivient, de hivatalosan nem váltak el.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Graham_Greene_%28%C3%ADr%C3%B3%29)
Gyárfás Endre József Attila-díjas (2004) magyar író, költő, tanár.
Szülei: Gyárfás Zoltán és Kálmán Erzsébet. Technikumi érettségi után 1954–1956 között Csepelen motorszerelőként dolgozott. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar–angol szakán végezte 1956–1961 között. 1960–1963 között az Európa Könyvkiadó, 1963–1966 között a Magyar Televízió szerkesztőjeként tevékenykedett. 1966–1967 között gimnáziumban tanított. 1967–1968 között a Nemzetközi Előkészítő Intézetben csoportvezetői beosztást kapott. 1969–1981 között a Csepel Művek kulturális tanácsadójaként működött. 1981 óta írásaiból él. 2006-ban Írországban volt ösztöndíjas.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%A1rf%C3%A1s_Endre_%28%C3%ADr%C3%B3%29)
Édesapja Győrfi Endre építész, az 1948-as londoni olimpia résztvevője, a magyar vízilabda-válogatott kapusa.
Győrfiről korán kiderült művészeti tehetsége, kilencévesen ötezer rajz közül nyert az indiai Shankar nemzetközi gyermekrajzversenyen. Megnyerte a Jankovics Marcell által kiírt János vitéz rajzpályázatot.
Tanárai voltak Molnár József és Ruisz György festőművészek.
1981-ben Budapestre költözött, diplomáját az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán szerezte mint építészmérnök. Iskolái után hamarosan bekapcsolódott a hazai művészeti életbe, 1984-óta jelennek meg illusztrációi különböző sajtóorgánumokban. 1991 novemberében állított ki először a Mix-art galériában. 1994-ben a New-York-i Agora galéria hívta meg és kötött vele egyéves szerződést. 1994-től 1999-ig a budapesti Polaris Galéria művészeti vezetője volt. Számos kiállítása volt az évek során, Londonban, Kínában, Malajziában, Törökországban, Spanyolországban és más európai országokban. 2009–12 között saját galériát tartott fent Budapest belvárosában.
Nagysikerű könyvillusztrátor, főleg ifjúsági és gyermekkönyvek őrzik munkáit. Többek között Gárdonyi Géza, Jules Verne, Békés Pál, Kányádi Sándor műveihez készített rajzokat.
Színházi látványtervei közül kiemelkedik a soproni színháznak készített díszletterve Raymund FitzSimons Edmund Kean című monodrámájához, melynek címszerepét Székhelyi József játszotta.
2013 óta Horvátországban, Rovinjban tart fent saját műtermet.
Az elmúlt években írással is foglalkozik. Három könyve jelent meg. Kettő a rovinji egypercesei ( Miénk itt a tér 1-2.) míg legutóbbi egy krimi, melynek címe: Öt Jó-krimi.
D.W. Hamlyn professzor a Londoni Egyetem Birkbeck Kollégiumának filozófia professzora és a Filozófia Tanszék vezetője 1964 óta. Ő a kollégium igazgatóhelyettese, és öt éven át, 1986-ig az Ókortudományi Tanszék professzori tisztét is betöltötte. Műveinek listája széleskörű érdeklődését tükrözi, különösen a filozófia és a pszichológia területén. Hamlyn professzor cikkei számos folyóiratban és könyvben megjelentek, többek között a Filozófiai enciklopédiában; szerzője számos jelentős filozófiai tárgyú könyvnek.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen művészet- és építésztörténetet hallgatott Rozsnyai József tanítványaként. Kiadónknál Hild Józsefről szóló monográfiája jelent meg, ami Az építészet mesterei-sorozat kiemelkedő kötete. Részletesen leírja a klasszicizmus magyarországi, egyik legnagyobb mesterének műveit, nagy szakmai tudásról tanúbizonyságot tevő épületleírások teszik színessé a kötetet. A szerző a Történelemtudományi Doktori Iskola képzésére jár.
Forrás: Wikipédia





.jpg)


