Szerzőink

Jakubovits Emil paleográfus, nyelvtörténész, az MTA tagja.

1905-ben a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa lett, 1923-tól a kézirattárnak, majd 1927-től levéltárának volt a vezetője. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. 1931-ben az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója lett. 1934-ben a múzeumi levéltár és a Magyar Országos Levéltár diplomatikai osztályát igazgatta.

Több nyelvemlék felfedezése és kiadása köthető a nevéhez. A bécsi Képes krónika írójáénak személyével is foglalkozott, ő úgy vélte, hogy Kálti Márk lehetett az. Eredményeihez tartozik még a székely rovásírás legrégibb, XV. századbeli ábécéjének megtalálása, valamint a bécsi udvari könyvtár magyar anyaga egy részének hazahozatalában. 1923-ban ő fedezte fel a bécsi Nemzeti Könyvtár egyik latin nyelvű kódexében az 1418-1422 körül íródott Rotenburgi János magyar nyelvemlékét.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Jakubovich_Emil)

Jánosi Zoltán József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, szerkesztő.

Tanulmányait 1975-től 1979-ig Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar-orosz, majd 1980-1983 között Debrecenben a KLTE BTK magyar szakán végezte. 1979-től 1985-ig általános iskolai tanárként dolgozott, majd a Nyíregyházi Tanítóképző Intézet tanársegédje volt (1985-től 1988-ig). TMB-ösztöndíjas (1988-91), az irodalomtudományok kandidátusa (1995), habilitált doktora (2006) lett. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar nyelvészeti tanszékén adjunktus, később docens, 1996-tól a magyar irodalom tanszék tanára, 2000-től a Nyíregyházi Főiskola Bölcsésztudományi és Művészeti Karának főigazgatója lett. 2008-ban a Nyíregyházi Főiskola rektora lett. 1999-ben Széchenyi professzori ösztöndíjat nyert el. A nyíregyházi Partium (1997-1999) és a miskolci Új Holnap (1999-2001) irodalmi folyóiratok szerkesztője volt. 2006-tól a szendrői Új Hegyvidék munkatársa.

Testületi tagságai: 1994 óta a Kölcsey Társaság elnökségi tagja, 2003-tól alelnöke, 1996-1998 közt a Ratkó József Irodalmi Társaság ügyvezető elnöke volt. 2002-től a Németh László Társaság elnökségi tagja, 2003-tól a Tokaji Írótábor Kuratóriumának tagja. Az MTA Szabolcs Szatmár-Berg Megyei Testületének tagja, 2004-től a Magyar Akkreditációs Bizottság Irodalomtudományi Bizottság 2005-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának. 2006-tól Magyar Írószövetség valamint a Magyar Rektori Konferencia Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakbizottságának tagja.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1nosi_Zolt%C3%A1n_%28irodalomt%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz%29)

Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Világirodalmi szinten is jelentős íróként tartják számon, szókincse és a magyar kultúra iránti elhivatottsága páratlan volt. Neki köszönhetjük a magyar irodalomban a realista regényábrázolást.

*Forrás: Wikipédia

Ferenc pápa (latinul Franciscus, született: Jorge Mario Bergoglio) a katolikus egyház vezetője 2013 márciusától, a 266. az egyházfők sorában. A bíborosi testület 2013. március 13-án választotta Róma püspökévé, pápává, ünnepélyes székfoglaló miséjére március 19-én került sor. A pápai székben XVI. Benedeket követi, aki 2013 februárjában mondott le. Ferenc az első jezsuita egyházfő, az első az amerikai kontinensről és egyben a déli félgömbről, valamint az első nem európai pápa III. Gergely óta.

Pápává választásáig 1998-tól Buenos Aires érseke, 2001-től bíboros; a saját ordináriussal nem rendelkező argentínai keleti rítusú hívők ordináriusa. A Time magazin 2013 végén az év emberének választotta.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ferenc_p%C3%A1pa)