Szerzőink

Ipolyi Arnold (Stummer Arnold) besztercebányai, majd nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a törökszentmiklósi templom plébánosa (róla nevezték el a város könyvtárát). A magyar művészettörténet-kutatás egyik úttörője. Terényi Lajos alispán és országgyűlési képviselő bátyja.

(forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Ipolyi_Arnold)

John Randall Anthony Taraborrelli amerikai újságíró és híresség életrajzíró. Taraborrelli olyan kortárs szórakoztatók és politikai szereplők életrajzáról ismert, mint a legendás énekes, Frank Sinatra, Diana Ross, Marilyn Monroe, Michael Jackson, Madonna, a Kennedy család, a Hilton család és Beyoncé.

„Gondolj arra, hogy ahogy öregszel, mint író, úgy változnak a mércéid. Gyerekkoromban nagyon egyszerű volt a mércém: ha igaz, beleírtam a könyvembe. Ennyi volt. Ennek nem volt mozgástere. Életem során eleget átéltem már ahhoz, hogy rájöjjek, az életrajzban több mércének kell lennie, mint az igazságnak. Figyelni kell az empátiára. Kell lenni és figyelni a megértő értelmezésre. Sok olyan árnyalat van az életrajzban, amely nagyobb annál, mint hogy valami igaz-e vagy sem. Gyerekkoromban egyszerűbb időszak volt. Ma mindent erkölcsi iránytűn mérek. Köze van ehhez: Igazságos? Ez bántó? Fájdalmat fog okozni az embereknek? Ez a mai folyamatom nagy része, amire gyerekkoromban soha nem gondoltam.,,

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/J._Randy_Taraborrelli

Jakubovits Emil paleográfus, nyelvtörténész, az MTA tagja.

1905-ben a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa lett, 1923-tól a kézirattárnak, majd 1927-től levéltárának volt a vezetője. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. 1931-ben az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója lett. 1934-ben a múzeumi levéltár és a Magyar Országos Levéltár diplomatikai osztályát igazgatta.

Több nyelvemlék felfedezése és kiadása köthető a nevéhez. A bécsi Képes krónika írójáénak személyével is foglalkozott, ő úgy vélte, hogy Kálti Márk lehetett az. Eredményeihez tartozik még a székely rovásírás legrégibb, XV. századbeli ábécéjének megtalálása, valamint a bécsi udvari könyvtár magyar anyaga egy részének hazahozatalában. 1923-ban ő fedezte fel a bécsi Nemzeti Könyvtár egyik latin nyelvű kódexében az 1418-1422 körül íródott Rotenburgi János magyar nyelvemlékét.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Jakubovich_Emil)

Jánosi Zoltán József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, szerkesztő.

Tanulmányait 1975-től 1979-ig Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar-orosz, majd 1980-1983 között Debrecenben a KLTE BTK magyar szakán végezte. 1979-től 1985-ig általános iskolai tanárként dolgozott, majd a Nyíregyházi Tanítóképző Intézet tanársegédje volt (1985-től 1988-ig). TMB-ösztöndíjas (1988-91), az irodalomtudományok kandidátusa (1995), habilitált doktora (2006) lett. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar nyelvészeti tanszékén adjunktus, később docens, 1996-tól a magyar irodalom tanszék tanára, 2000-től a Nyíregyházi Főiskola Bölcsésztudományi és Művészeti Karának főigazgatója lett. 2008-ban a Nyíregyházi Főiskola rektora lett. 1999-ben Széchenyi professzori ösztöndíjat nyert el. A nyíregyházi Partium (1997-1999) és a miskolci Új Holnap (1999-2001) irodalmi folyóiratok szerkesztője volt. 2006-tól a szendrői Új Hegyvidék munkatársa.

Testületi tagságai: 1994 óta a Kölcsey Társaság elnökségi tagja, 2003-tól alelnöke, 1996-1998 közt a Ratkó József Irodalmi Társaság ügyvezető elnöke volt. 2002-től a Németh László Társaság elnökségi tagja, 2003-tól a Tokaji Írótábor Kuratóriumának tagja. Az MTA Szabolcs Szatmár-Berg Megyei Testületének tagja, 2004-től a Magyar Akkreditációs Bizottság Irodalomtudományi Bizottság 2005-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának. 2006-tól Magyar Írószövetség valamint a Magyar Rektori Konferencia Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakbizottságának tagja.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1nosi_Zolt%C3%A1n_%28irodalomt%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz%29)