Szerzőink
Kárpáti János Széchenyi-díjas magyar zenetörténész, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem könyvtárának igazgatója, oktatója, címzetes egyetemi tanára 1961-től 2005-ig.
Tanulmányait ugyanott végezte Bartha Dénes, Szabolcsi Bence és Bárdos Lajos irányítása alatt. Zenetörténész oklevelét 1956-ban, kandidátusi fokozatát 1968-ban, akadémiai doktor fokozatát 1995-ben szerezte, 2000–2003 Széchenyi Professzori Ösztöndíjas. Népzenegyűjtést végzett Marokkóban (1958) és Japánban (1988, 1994). Több nemzetközi projektben (Unesco–East–West, Music in the Life of Man) működött közre. 1980 és 1986 között az International Association of Music Libraries alelnöke, 1998-tól 2006-ig a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöke.
Előadásokat tartott az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Dél Korea, Franciaország és Olaszország egyetemein. Számos nemzetközi konferencián (tk. Teherán, Újdelhi, Firenze, Tokió, Oszaka, Detroit, Washington, Los Angeles) képviselte hazánkat.
Kárpáti Péter drámaíró apja.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rp%C3%A1ti_J%C3%A1nos)
Ismeretlen magyar karthauzi szerzetes a 16. sz. elején, az Érdy-kódex szerzője. V. sz. a lövöldi remeteségben élt. Látva, hogy a környező népek mind rendelkeznek bibliafordítással, s mert „forrong és szinte egész Európát megrontja a hitszegés és a veszedelmes lutheri eretnekség, mely legújabban, ó jaj, a kiválasztott magyar nép elpusztítására és elveszítésére tört... újfajta írási, kifejezési és tanítási módszerrel elismert egyházdoktorok műveiből és a Szentírás legtisztább forrásából merítve, keveset ugyan, de hiteles szövegeket ültettem át latinból a mi népnyelvünkre. Szóról szóra az episztolákat és evangéliumokat az év összes vasárnapjára és a szentek ünnepeire magyarázatokkal, példákkal és nagyon hasznos tanulságokkal vagy példázatokkal a mindkét nem beli egyszerűbb testvérek és a latinban kevésbé jártas ifjak számára.” Az irodtörténet Érdy-kódex néven tartja számon munkáját, melyet 1527. XI. 23: Szt Kelemen napján fejezett be. - Beszédeinek egyik forrása TemesváriPelbárt Pomerium de Tempore beszédgyűjteménye. Pelbárt kissé száraz, személytelen, kiszámítottan szabályos beszédei a karthauzi kezében élvezetes olvasmánnyá, közvetlen hitélménnyé váltak a válogatás, átszerkesztés, egyszerűsítés, fordítás által. Másik forrása egy már magyar nyelvű domonkos posztillás-kv., mely a 15. sz. Guillelmus Parisiensis népszerű episztola- és evang-magyarázatain alapult. Az evang. posztilláknak s a perikópákat bevezető soroknak ez lehetett a forrása. - Legendafordításainak egy részét megtaláljuk más kódexekben, néha jobb változatban is. Közös forrásaik a Legenda aurea és a Catalogus Sanctorum a 13/14. sz. fordulójáról. A karthauzi nyújtja viszont a leggazdagabb, legsokszínűbb legendáriumot, bőven fölhasználva más forrásokat is. A m. szentekről szóló legendái egyedülállóak, és a m. nyelvű tört-írás kezdeteinek is tekinthetők. Példái közül az Exemplum mirabile, a paradicsomban járt ifjú mesés tört-e a legnevezetesebb. A karthauzi nemcsak a magyar nyelvű történetírás, hanem a novellaműfaj meghonosítója is. M.E.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon
Kass János (Szeged, 1927. december 26. – Budapest, 2010. március 29.) Kossuth-díjas magyar grafikus, szobrász, bélyegtervező, kiváló művész.
Kass család 1850-ben Szegedre települ (akkori nevén Kasch), idős Kass János 1897-ben a Stefánián telket vásárol és megépíti Steinhardt Antalt tervei alapján a Kass szállodát kávéházzal és étteremmel. A vigadó bohémasztalánál a közelmúlt számtalan érdekes egyénisége fordult meg: Dezsőfy László, Back Bernát, Reök Iván, Pálfy Antal, Korom Mihály, Koós Elemér. Nagyapa 1928-ban meghal. Legifjabb Kass János még csak fél éves. A vállalkozást az egyre nehezedő gazdasági válság között 1927-től ifj. Kass János vezeti 1933-ig. (1934. május 12-étől Hungária) Az üzlet kezdett romlani, ráfizetéssel dolgozott, az adósság meghaladta a 200 ezer pengőt, míg a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár zárgondnokság alá vette a szállodát. Száz alkalmazott került az utcára. Anyja családja három bérházat adott el Pesten, hogy a jelzálogkölcsönt visszafizessék. Ahogy beérkezett a pénz a bankhoz – mivel meg akarták szerezni a szállodát – azonnal csődöt jelentett. A Kass család Budapestre költözött. A legifjabb Kass ekkor tizenegy éves. Jellemét, személyiségének kialakulását ezek a családi tragédiák és közösségi élmények formálták.
A család a világgazdasági depresszió után teljesen szétesik. A háború a családot az egész polgári középosztállyal együtt tönkretette. 1941-től, tizennégy éves korától egy gyárban gipszet önt, keramikusként dolgozik. 1944-ben szoros kapcsolatba került az Eötvös Kollégiummal. Klaniczay Tiboron – a későbbi kiváló irodalom történészen – keresztül felkérik, hogy grafikusként és több nyomdával való kapcsolatai révén készítsen különböző papírokat, pecséteket, menekülők számára.
1946-ban kapott keramikus mesterlevelet, majd az Iparművészeti Főiskolán tanult 1946 és 1949 között. A Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként 1949-től 1951-ig Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György volt a mestere. 1960–61-ben a lipcsei Grafikai és Könyvművészeti Főiskolán a könyvművészeti tanszék aspiránsa volt. 1967-től az Iparművészeti Főiskola tipografikai tanszékén volt tanár. Az Új Írás folyóirat művészeti szerkesztője volt 1965–1973 között. Megszámlálhatatlan könyv illusztrációját készítette el, a mai középkorúak az általa illusztrált gyermek- és ifjúsági könyveken nőttek fel. 1973 óta postabélyegeket is tervezett.
Magyarországon kívül számos önálló kiállítása volt: Londonban és Anglia több más városában, Zágrábban, Torinóban, Sidneyben, Párizsban, továbbá Hollandiában, Belgiumban és az Egyesült Államokban. 1985-től a szegedi Kass János Galéria állandó kiállításán láthatóak jelentősebb művei.
Jelentősek könyvillusztrációi és bélyegtervei. A Magyarországon bemutatásra nem engedélyezett Fejek sorozatából a világ első számítógépes animációs filmjét készítette el Halász Jánossal, a John Halas néven akkor már világhírű rendezővel Londonban (Dilemma, 1981).
Páratlanul gazdag, sokszínű művészetében jelentős helyet foglal el a könyvillusztrálás, ezen belül a gyermek- és ifjúsági irodalom remekeihez készített rajzok sokasága. Tíz éven át a Hegedűs András alapította Kincskereső munkatársa, művészeti vezetője. Kass János empatikus képessége pontosan tudja olvasói elvárásait. Rajzban, képekben jeleníti meg a könyvek szövegeit. Készített tusrajz illusztrációkat Wass Albert meséihez és Nagy László verseihez. A Háry-lapok a Kass-i illusztrációs életmű legsikeresebb darabjainak egyike. Finom fekete tusrajzait gyakorta akvarellel színezi.Bartók és Juhász Ferenc meghódítja a művészt. Rá egyszerre hatott Bartók zenéje és Juhász eposza. Ebből az élményből születtek a Szarvasének, és rajzsorozata a Cantata Profana-hoz. A sorozat fő műve a rézbe karcolt Cantata Profana, mely egyben hitvallás és mesterlevél. Kass János 1950 és 2001 között 334 könyvet illusztrált és az elmúlt években sem pihent. Dolgozott a szegedi Mozaik Kiadónál az elsősök, másodikosok ábécés könyvének és munkafüzeteinek újszerű megvalósításán. Kass az ötvenes években már készített kisgyermekeknek rajzokat, hetven fölött is éveket szánt a kisiskolások vizuális nevelésének gyarapítására.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kass_J%C3%A1nos)
Kaszás Gábor művészettörténész. A budapesti ELTE BTK művészet szakán szerzett diplomát. Kállai Ernő művészetkritikusi ösztöndíjas. Kutatási területe a II. világháború utáni geometrikus és struktúraelvű képzőművészet.
A művészettörténész 2018-ban előadást tartott a Kortárs Műgyűjtő Akadémia szabadegyetemén, ahol elemezte a klasszikus és a kortárs művek piacát, mely világszerte azt mutatja, hogy jó tíz éve az előbbi stagnál, míg felértékelődtek a kortárs művészek alkotásai. Véleménye szerint a legnagyobb probléma az, hogy a magyarországi kortárs képzőművészet nem tud kilépni a hazai keretek közül.
*Forrás: Magyar Szemle, pallasalapitvanyok.hu
Kelecsényi László György író, film- és irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Diplomáját 1970–1975 között szerezte az ELTE BTK filozófia-esztétika szakán. 1975–1977 között az ELTE BTK-n tudományos ösztöndíjas volt. 1975–1979 között a Magyar Filmtudományi Intézet tudományos kutatója volt. 1978-ban doktorált az ELTE BTK-n esztétikából. 1979–1990 között a Mafilm Budapest studiójában dolgozott dramaturgként. 1990–1992 között, valamint 1995 óta szabadfoglalkozású író. 1992-től egy éven át a Köztársaság című hetilap újságírója volt. 1993-ban az RTV Újság szerkesztője volt. 1994–1995 között a Respublika néven futó újság rovatvezetője volt. 1995–2006 között a Duna Televízió külsős sajtómunkatársa és a Dunaveritas Akadémia oktatója. 2001–2007 között dolgozott még a Magyar Rádió, Muzsikáló reggel című műsorának műsorvezetőjeként. 2008 óta a Zsigmond Király Főiskola óraadó tanára.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kelecs%C3%A9nyi_L%C3%A1szl%C3%B3)
Kernács Gabriella magyar művészettörténész és műsorszerkesztő. A Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja (2007).
Felsőfokú tanulmányokat az 1963–1968 Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatott művészettörténet szakon (1963-1968). A diploma kézhezvétele (1968) után a Magyar Televízió szerkesztőjeként működött. Festőkről, szobrászokról, iparművészekről, népművészetről, műemlékekről, kultúrhistóriai, művészeti eseményekről ezernél több televíziós műsort írt, szerkesztett, többek között Aba-Novák Vilmos, Anna Margit, Ámos Imre, Balázs János, Deim Pál, El Kazovszkij, Gyarmathy Tihamér, Harasztÿ István, Jovánovics György, Kassák Lajos, Keserü Ilona, Kolozsváry Ernő, Kós Károly, Mattis Teutsch János, Melocco Miklós, Ország Lili, Schéner Mihály, Somogyi Győző, Szabó Vladimír, Szalay Lajos, Tóth Menyhért, Vörösváry Ákos munkásságáról.
Nemcsak képzőművész egyéniségek és műgyűjtők munkássága került bemutatásra, hanem iskolák, irányzatok, áramlatok is, melyek Kelet-Európában a 20. században a vizuális kultúra terén jelentkeztek, köztük: Az orosz avantgárd (1988), a magyar Iparterv : 1968-1969 (1989); Gobelinek Kölcsey Himnuszára (1996), stb. Ezen képzőművészeti ismeretterjesztő, dokumentum- és riportfilmek egy részét fesztiváldíjjal, televíziós nívódíjjal tüntették ki. 1998-ban B. Farkas Tamás rendezővel közösen „a modern képző- és iparművészetet megjelenítő filmek sokaságáért” Magyar Örökség-díjjal jutalmazták őket.
Kernács Gabriella 2006-ban megjelent Sajdik Ferenc karikaturistáról szóló kötetét a Magyar Katolikus Rádióban ismertették július 15-én este a Műtermi Meditáció sorozatban: Sajdik Ferenc karikaturista Kernács Gabriella szemével címen. (Szerkesztő-műsorvezető: Dvorszky Hedvig).
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kern%C3%A1cs_Gabriella)