Szerzőink
Sas Péter irodalom- és művelődéstörténész.
A Kossuth Lajos Gimnázium orosz–latin tagozatára járt, majd az ELTE-n magyar–történelem szakos diplomát szerzett. Dolgozott az Országos Széchenyi Könyvtárban, Corvina Könyvkiadónál, majd az MTA Történettudományi Intézeténél. 2001-től az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. 2010-ben doktori címet szerzett. Tudományos kutatásaiért Kós Károly-díjat kapott., illetve 2003-ban a Debreceni Egyetem Történeti Intézete Erdélytörténeti Alapítvány díját.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sas_P%C3%A9ter)
Sass Sylvia Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő (szoprán), érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Zenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte 1970 és 1972 között Révhegyi Ferencné növendékeként. A Magyar Állami Operaház színpadán 1971-ben debütált Frasquita szerepében (Bizet: Carmen), 1972 és 1979 között az Operaház magánénekese volt. Több nemzetközi énekversenyen vett részt, 1972-ben a Magyar Televízió Kodály Énekversenyén első díjat nyert, 1973-ban a szófiai énekverseny nagydíját kapta, valamint a legjobb kamaraénekesnek járó különdíjat. 1974-ben Moszkvában a Csajkovszkij Énekversenyen második díjat nyert, az első díjat nem adták ki. 1975-től egyre többet vendégszerepelt külföldön, fellépett többek között a londoni Covent Gardenben, a Milánói Scalában, a bécsi Staatsoperben, a New York-i Metropolitanben, a Párizsi Operában.
Judit szerepében (Bartók: A kékszakállú herceg vára) énekelt a New York-i Carnegie Hallban, valamint a londoni Royal Albert Hallban.
Számos nemzetközi énekverseny zsűrijébe kapott meghívást: 1994-ben a moszkvai Csajkovszkij Énekversenynek zsűritagja, 2003-ban a Viña del Mar, (Chile) Énekverseny, 2005-ben pedig a brazíliai Maria Callas Énekverseny zsűri elnöke.
Több mint harminc lemeze jelent meg, melyek között teljes operafelvételek és szólóalbumok egyaránt megtalálhatók, tévéfelvételeken is közreműködött. DVD-n megjelent Bartók: A kékszakállú herceg vára (Unitel), valamint Puccini: A köpeny című operája, mely a Teatro alla Scala előadásának felvétele.
1960 és 1966 között Schmidbauer pszichológiát tanult a müncheni LMU-n . 1970-ben Schmidbauer a müncheni Albert Görresnél doktorált "Mítosz és pszichológia - Módszertani problémák, bemutatva az Oidipusz-Saga " című disszertációjával . Schmidbauer szerzői munkája mellett 1973 óta dolgozik magánpraxisban elemző egyéni és csoportterapeutaként és szupervizorként. 1977-ben kiadta A tehetetlen segítők című bestsellert – ezt a művet még ma is olvassák –, és megalkotta a „ segítő szindróma ” kifejezést. A fogyasztói társadalom egyik első kritikusa is voltökológiai-pszichológiai szempontból. Schmidbauer Németország egyik legaktívabb műszaki írója.
1976 és 1980 között klinikai pszichológiát tanított az LMU Münchenben. 1986 - ban vendégprofesszori állást kapott a kasseli átfogó egyetemen pszichoanalízis szakon .
Jelenleg tiszteletbeli elnöke a Society for Analytical Group Dynamics-nak, amelyben csoportvezetőket, szupervizorokat és családterapeutákat képeznek, valamint a Müncheni Pszichoanalízis Munkacsoport képzési elemzője.
Christoph Maria Michael Hugo Damian Peter Adalbert Graf von Schönborn osztrák Domonkos-rendi szerzetes, teológus, bíboros, bécsi érsek, az osztrák püspöki konferencia elnöke, az aranygyapjas rend osztrák ágának káplánja. A korábbi hercegi Schönborn-ház tagja. Németül, franciául, olaszul, angolul, spanyolul, csehül és latinul beszél.
Közép-Európa egyik vezető arisztokrata családjából származik, felmenői között a Savoya - Carignano és a Hohenzollern-Hechingen-ház, valamint a Széchenyi és a Batthány család tagjai is megtalálhatók. A csehországi Vlastislav falu melletti Skalka várkastélyban született 1945. január 22-én gróf Maria Hugo Damian Adalbert Josef Hubertus von Schönborn és Eleonore Ottilie Hilda Maria von Doblhoff bárónő második fiaként. 1945 után a Benes-kormány, majd az új sztálinista rezsim a német nyelvű lakosokat elüldözte Csehországból, ezért Christoph Schönborn kilenc hónapos korában a családja Ausztriába menekült.
1963-ban az érettségi után belépett a Domonkos-rendbe. Párizsban teológiát tanult, majd Bornheim-Walberbergben és Bécsben filozófiát és pszichológiát. További teológiai tanulmányait a Párizsi Katolikus Egyetemen és a Sorbonne-on végezte. Franz König bíboros 1970. december 27-én Bécsben pappá szentelte. 1975-től a svájci Fribourgi Egyetemen dogmatikaprofesszor. 1980-ban a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja lett, 1987-től 1992-ig a Katolikus Egyház Katekizmusának szerkesztőségi titkára volt. 1995. szeptember 14-én Bécs érsekévé nevezték ki. Az 1998. február 21-i konzisztóriumon II. János Pál pápa bíborossá kreálta. A pápa 2005-ös halála után felmerült a neve, mint lehetséges pápajelölt, de az akkori konklávé Joseph Ratzingert választotta meg.
A Szentszéken tagja a Hittani Kongregációnak, a Keleti Egyházak Kongregációjának, a Katolikus Nevelés Kongregációjának, a Kultúra Pápai Tanácsának és az Egyházi Kulturális Örökségvédelmi Pápai Bizottságnak. 2011. január 5-én az elsők között nevezték ki az újonnan létrehozott Új Evangelizáció Pápai Tanácsának tagjai közé.
2012. november 15-én Orbán Viktor miniszterelnök A Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést adományozta Christoph Schönbornnak a közép-európai katolikus összefogás előmozdításáért, a Magyarország melletti határozott kiállásáért és Európa keresztény gyökereinek következetes védelméért.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Christoph_Sch%C3%B6nborn)
Hans Sebalda szociológia professzora volt az Arizonai Állami Egyetemen. Sebald az ifjúságszociológiából és a szociálpszichológiából tartott kurzusokat, de talán a boszorkánysággal kapcsolatos munkáiról volt a legismertebb. A németországi Selbben született, de 1954-ben az Egyesült Államokba érkezett, hogy az Indiana államban lévő Manchester Egyetemre járjon, ahonnan 1958-ban cum laude bachelor diplomát szerzett. 1959-ben szerzett mesterfokozatot, 1963-ban pedig doktori fokozatot Ohióban. Állami Egyetemen , és az Arizonai Állami Egyetemen tanított 1963-tól 1992-ig. 1968-ban lett honosított amerikai állampolgár.
Sebald gyakran töltött nyarakat a boszorkányság kutatásával a bajor Svájcban , ahol egy nagymama gyakorló boszorkány volt. Ennek a kutatásnak az eredményeként jelent meg 1978-ban könyve, a Witchcraft: The Heritage of a Heresy .





.jpg)


