Szerzőink

Bodó Béla (Budapest, 1903, július 15. - 1970. október 20.) újságíró, író, nagy sikerű mesekönyv sorozata a Brumi-könyvek.

Pályáját 1926-ban a Pesti Naplónál kezdte. Színes, mozgalmas riportjai és tárcái 1940-ig jelentek meg a lapban. 1945-48-ban a Szabad Népnél és a Népbírósági Közlönynél (1946-tól Ítélet) dolgozott, és heti rendszerességgel írt tárcáiban védelmébe vette a népbíróságok kíméletlen gyakorlatát. Később a Dolgozók Világlapja, majd a Magyar Nap szerkesztője. 1950-53-ban a Népszava nyomdai szerkesztője volt. 1953-ban több hónapra bebörtönözték, amiért a Sztálin súlyos betegségéről szóló cikk szövegében a „mélységes megrendülést”-t véletlenül „mélységes megrendelés”-nek szedte. 1953-tól a Nők Lapjánál dolgozott, 1957-től 1963-ig, nyugdíjazásáig az Esti Hírlap szerkesztője volt. 

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bod%C3%B3_B%C3%A9la_%28%C3%ADr%C3%B3%29)
 

Bodó Péter (1986) művészettörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusza, a Szépművészeti Múzeum muzeológusa. Kiadónknál Sándy Gyuláról szóló monográfiája jelent meg. Sándy Gyula Fő művének a Budai Postapalota tekinthető (1923–1926). Építészetén kívül tanári munkássága is kiemelkedő, negyven éven keresztül oktatott építészeket előbb a Felső Építő Ipariskolában, majd a Műegyetemen. Aktívan részt vett a szakmai közéletben, számos szervezet tagja volt, melyekben rendszeresen tartott előadásokat is. Széles körű műveltségét gazdag publikációs jegyzéke is bizonyítja.

Forrás: Wikipédia

Bogyay Katalin nagykövet, 2015. január 1-től Magyarország állandó képviselője az ENSZ-nél, New York-ban. 2009 és 2014 között Magyarország UNESCO nagykövete Párizsban. 2011 és 2013 között az UNESCO  közgyűlés 36. ülésszakának elnöke.

Budapesti egyetemi tanulmányai után színházi és zenekritikusként dolgozott, majd a Magyar Televízió szerkesztő-riportere lett. A rendszerváltást követően Londonban újabb egyetemi fokozatot szerzett és a brit fővárosban folytatta televíziós munkáját.

1998-99 között az UNESCO főigazgató megbízására a Budapesten megrendezett, első UNESCO tudományos világkonferencia előkészítésének kommunikációs feladatait látta el.

A Londoni Magyar Kulturális Központ igazgatója 1999-2006 között, 2003-2004-ben a Magyar Magic magyar kulturális évad kezdeményezője és vezetője.

2006-2009 között az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkáraként dolgozott.

UNESCO-nagykövetként 2011-ben az EU csoport elnöke volt, 2010-ben a II.-es választási csoport elnökének választották, 2009-ben a 35. Közgyűlés egyik alelnöki pozícióját látta el, 2007-ben a 34. Közgyűlés kulturális bizottságának alelnöke volt.

2011-ben a Végrehajtó Tanács egyhangú javaslatára 193 ország egyhangúan választotta a Közgyűlés 36. Ülésszakának elnökévé két évre. Az időszak egyik nagy visszhangot kapott eseménye volt, hogy a szervezet 2011. október 31-én teljes jogú tagjává választotta a nemzetközi elismertségért harcoló Palesztin Hatóságot. A döntés hatására az Egyesült Államok megvonta pénzügyi támogatását az UNESCO-tól. A kötelező tagdíj befizetésének elmaradása miatt a szervezet felfüggesztette az Egyesült Államok szavazati jogát az UNESCO Közgyűlésben.

Vezetése alatt döntött a közgyűlés arról, hogy 2013-2022-es időszakot a Kultúrák közeledésének ENSZ évtizedévé választja. Ezt 2012-ben hagyta jóvá az ENSZ Közgyűlés. Az általa vezetett 36. közgyűlés vette fel Dél-Szudánt a tagok sorába, valamint kiáltotta ki a Jazz és a Rádió világnapját.

2012 óta Glasgow University díszdoktora, mely címet a nemzetek közötti párbeszéd és a skót-magyar kulturális kapcsolatok erősítéséért végzett munkájáért nyerte el.

2014 óta a Kulturális diplomácia és a művészetek program elnöke a Kulturális Diplomácia Intézetben. 

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bogyay_Katalin) 

Robert Oxton Bolt CBE angol drámaíró és kétszeres Oscar-díjas forgatókönyvíró volt, aki a Lawrence of Arabia, a Doctor Zhivago és az A Man for All Seasons forgatókönyveinek megírásáról ismert, amelyek közül az utóbbi kettő elnyerte a legjobb Oscar-díjat. Adaptált forgatókönyvei alapján számos sikeres történelmi film készült.

Forrás: Wikipédia

Művészettörténész, fotóművész, látványtervező, szerkesztő.

Középiskolai tanulmányait a budapesti Városmajori Gimnáziumban (1993–1997 között) végezte,majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának művészettörténet szakos hallgatója, később állami ösztöndíjas doktorandusza (2007–2009), a Monarchikum kutatócsoport tagja. Kutatási területe: az uralkodócsalád képzőművészeti reprezentációja, a 19. század és a századforduló emlékezetkultúrája és emlékműszobrászata. Jelenleg szabadúszó művészettörténészként, szerkesztőként (Oktatási Hivatal), illetve grafikusként-fotósként (Latinovits Színház) dolgozik.

Forrás: a szerző

Francia író, filozófus, szerkesztő, filozófiatörténész. Paracelsus életművének kutatására specializálódott. 

Kiadónknál A filozófiatörténet története című kötete jelent meg.

Formálisan tekintve a filozófiatörténet másodlagos diskurzus, amely sokrétű, ám specifikus módon bizonyos elsődleges diskurzusok visszhangja. E visszhang mint sajátos műfaj sem nem puszta összefoglalása, sem nem egyszerű ismétlése, sem nem parafrázisa bizonyos gondolatoknak, hanem új diskurzus, amelyben más természetű, korábbi diskurzusok megszüntetve megőrződnek. Így foglalja össze nagyszabású és a maga nemében egyedülálló témáját, a filozófiatörténet történetét – s egyben magyarázatot ad szükségességére – a francia származású német szerző, akinek ez az első műve magyarul.

Forrás: Wikipédia