Építészet

  Kötetünk egy művészcsalád három generációjának öt tagját mutatja be, akiknek egymással öszszefonódó alkotótevékenysége közel egy évszázadot fog át az 1870-es évektől az 1960-as évtizedig. Közülük Kallina Mór, Árkay Aladár és Árkay Bertalan építészek voltak, s a másik két családtag is az építészethez kapcsolódó művészeti ágban alkotott: Árkay Sándor műlakatosként, Árkayné Sztehlo Lily pedig üvegablak-tervezőként. Tört ...

  Baumhorn Lipót (1860–1932) a zsinagógaspecialisták legtermékenyebb képviselője volt Európában: 26 zsinagógát tervezett a Történelmi Magyarország területén, melyek közül 22 fel is épült. Pályája kezdetén lerótta tiszteletét elődei előtt keleties és historizáló alkotásaival, és a német alaprajzi- és kupolatípus adaptálásával megalkotta sajátos szerkezeti prototípusát. A századforduló csúcsműve Szeged neológ zsi ...

  Schmahl Henrik   A Hamburg mellett született, de Budapesten karriert csináló Schmahl Henrik (1849–1912) a késő historizmus és a századforduló építészeti bőségében képes volt olyan egyéni stílusú épületeket alkotni, amelyek beivódtak egy nagyváros köztudatába, fogalmakká váltak. Az Uránia és a Párizsi udvar mellett az általa tervezett bér- és üzletházak között jó néhány jelentett valamilyen szempontból újdonságot ...

  KÓS KÁROLY Aligha van olyan magyar építész, aki Kós Károlyhoz hasonló mértékben élte volna meg, élte volna át a huszadik század viszontagságait. Az aranykor kellős közepén született, egy soha nem látott fejlődés lázában égő országban nyílt ki szeme a világra, és adatott még neki idő alkotásra az első világ-     háború előtti boldog békeidőkben. Szolgált királynak és főhercegnek, fővárosnak és városnak, egy ...

A Holnap Kiadó építészeti sorozatának negyedik kötete a magyar építészettörténet talán legjelentősebb, máig érzelmi viharokat kavaró személyiségéről kíván minden eddiginél teljesebb képet adni.

Guzsik Tamás (1947- 2002) építészettörténész a Budapesti Műszaki Egyetem legendás tanára volt, akinek szellemiségén több építésznemzedék nevelődött. Noha tudományos eredményei is ismertté tették, nevéhez elsősorban az építészettörténeti oktatás pedagógiai reformja köthető. Tömegeket vonzó előadásai által elérte, hogy a diákok ne csak információkat halmozzanak fel, hanem értsenek is, mégpedig a szakma szeretetéből fakadóan. A hazai é ...

Rimanóczy Gyula (1903-1958) műegyetemi tanulmányait a trianoni békediktátum évében kezdte meg. A húszas évek második felében indult pályája, amikor a századelő premodern tendenciái elakadtak, és a neostílusok dominanciája jellemezte építészetünket. Modernista fordulatát Rimanóczy az 1930-as Négy evangélista-templom tervével hajtotta végre, s egy évre rá már tervezte a két világháború közötti szakrális építészetünk egyik fő ...

  Toroczkai Wigand Ede (1869 – 1945)   Toroczkai Wigand Ede a magyar építészet legjelentősebb alakjai közé tartozik, mindenesetre a legrejtélyesebb. Származásáról, születésének időpontjáról, halálának körülményeiről, műveinek és hagyatékának sorsáról egymásnak ellentmondó adatokkal rendelkezünk. Wigand olyan legendaépítő, aki saját életét is olyan legendássá formálta, mint jellemző alkotásait. Nincs más a magyar ...

  Meinig Arthur a 19. század utolsó évtizedeinek és a 20. század elejének termékeny építésze, aki szülőföldjéről és tanulmányainak helyszínéről, Szászországból érkezett Bécsbe, ahol a színház- és palotaépületeiről híres építészpáros, Fellner és Helmer irodájába került. Az ő egyik főúri megbízásuk, a budapesti Károlyi-Csekonics-palota révén érkezett Budapestre, ahol letelepedett és a következő két évtizedben a magyar arisz ...