Építészet

Komor Marcell (1868 – 1944) és Jakab Dezső (1864 – 1932)   Komor Marcell (1868-1944) és Jakab Dezső (1864-1932) a lechneri nemzeti stílus legnagyobb hatású és – társadalmi, földrajzi értelemben egyaránt – legszélesebb hatókörű képviselői. Terveztek a párizsi világkiállításra és Nišbe, az egykori szerb fővárosba. Legismertebb műveik a mai országhatárokon túl álnak, s a Dél-vidékre vagy Erdélybe utazóknak alighanem legna ...

Steindl Imre (1839 – 1902) Steindl Imre elsősorban az Országház tervezőjeként ismert. E hatalmas alkotással az egyetemes építészet történetébe is beírta nevét. Hosszú út vezetett a nagy mű megszületéséig: bécsi tanulmányok alapozták meg a középkori formavilág iránti érdeklődését, az 1870-es évek Magyarországán többnyire neoreneszánsz épületeket tervezett és középkori műemlékek sorát állította helyre, a Műegyetemen építésze ...

Vágó József ragyogó pályafutása - számos honfitársáéhoz hasonlóan - egy Európa felére kiterjedő, belső határok nélküli birodalomban kezdődött. Szíve négyfelé húzta: soha meg nem tagadott szülőhazájához, Magyarországhoz; minden építész második hazájához, Olaszországhoz; Svájchoz, ahol - többnyire reménytelen küzdelmet folytatva - mégis dolgozhatott; s hőn szeretett Franciaországához, ahol külső nyugalmat talált. Igazán azonban sehol ...

Feszl Frigyes (1821 – 1884)   Feszl Frigyesnek főművén, a Vigadón kívül valószínűleg az építészet területén jártak szakemberek sem tudnák további műveit említeni. Nincs is sok, amit még meg lehet mutatni: Budapesten, tevékenysége szinte kizárólagos színterén, négy lakóház, öt iskola, két ipari épület és feltehetően néhány azonosítatlan ház őrzi keze nyomát. Mégis a legjelentősebb építészeink között kell számot tarta ...

  Medgyaszay István (1877 – 1959)   „Önök koruk gyermekei, műveik személyiségük jegyét fogják hordozni, tudásukat továbbadják a következő nemzedékeknek, nyelvük az egész emberiség számára érthető lesz, mert alkotásaikban a világ önnön tükörképére ismerhet.” Otto Wagner   „Nekünk magyaroknak csak az ázsiai kultúrák formakincséből lehet modern értelemben vett művészetünket fejleszteni.” Medgyaszay István ...

Hauszmann a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője, nagyhatású professzor, akinek keze alól a századforduló különféle stílusáramlatainak legjelesebb képviselői kerültek ki. Műtermében a korszak sok hírnevessé vált építésze nyert szakmai képzést. A dualista monarchia reprezentatív középületeinek tervezője: az ő rajzasztalán született meg a Kúria (ma Néprajzi Múzeum), a New York-palota terve, és az ő nevéhez fűződik több kors ...

A modern architektúra születése a 20. század hajnalára datálható, így Gerlóczy Gedeon (1895-1975) szerencsés módon e szemléletváltás idején válhatott építésszé. Gerlóczy a két világháború közötti formavilág egyik meghatározó alakjaként, a modern kórháztervezés szakértőjeként jelentős életművet hagyott hátra, emellett a Magyar Képzőművészeti Főiskola építészettörténet- és városesztétika-tanáraként is tevékenykedett. Frissen végzett é ...

Hudec László (1893 – 1958) A Távol-Kelet világvárosát, Sanghajt gazdagító Hudec László (Besztercebánya, 1893 – Berkeley, Californai, 1958) a huszadik századi építészet történetének legjelentősebb magyar alkotói közé tartozik. Kína és Japán építészeti alapjai megteremtésének, arculata modernizálódásának, a hagyomány és az európai hatások ötvözésének két kelet-európai hőse a nagy nemzetközi elismertségnek örvendő cseh Antoní ...

Ladislav Hudec or László Hudec (Hungarian: Hugyecz László), (1893 – 1958) was a Hungarian architect active in Shanghai from 1918 to 1945 and responsible for some of that city's most notable structures. Major works include the Park Hotel, the Grand Theater, the Joint Savings and Loan building, the combined Baptist Publications and Christian Literature Society buildings, and the post-modern "Green House". Hudec's style evolved during ...