Építészet
Schulek Frigyes (1841–1919) neve általában csak a Mátyás-templom és Halászbástya építészeként ismert. Származása, személyisége és életútja kicsit homályban van, csakúgy mint a többi alkotása. Mozgalmas diákévei után, majd a budapesti Műegyetemen eltöltött egy év után a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Itteni legnagyobb hatású professzora, a bécsi Stephansdom építőmestere, Friedrich Schmidt elkísérte pályája nagy részén, hiszen ...
50%
11 900 Ft
5 950 Ft
Lajta Béla (1873 – 1920)
Lajta Béla a magyar építészet
legnagyobb újítója. Másfél évtizedes pályája korszakokat ível át, szüntelenül
megújuló építészetével a historizmustól jutott el az expresszionista
funkcionalizmusig. Tevékenységével kortársainál erősebben kötődött az európai
stílusváltásokhoz, s a nemzeti építészet ideálja iránti elkötelezettsége
mellett is meghatározták pályáját külföldi építészekhez fűződő kapc ...
50%
11 900 Ft
5 950 Ft
Korb Flóris (1860 – 1930) és Giergl Kálmán (1863 – 1954)
Korb Flóris és Giergl Kálmán
közös irodája a századfordulós építészet legjelentősebb műhelyei közé tartozik.
Művészetük a historizmus és az új művészeti áramlatok sajátos, személyes
karaktert hordozó ötvözete. Mindketten Németországban tanultak, majd Hauszmann Alajos budapesti irodájában találkoztak össze. Korb és Giergl vezető
munkatársaiként vettek részt a p ...
50%
11 900 Ft
5 950 Ft
Pollack Mihály (1773 – 1855)
Pollack Mihály, a 19. század első
felének legjelentősebb magyarországi mestere, sok szempontból kora rendkívül
jellegzetes alakja. Életútját végigkövetve tanúi lehetünk a Magyarroszágon
munkát és megélhetést kereső, s végül hazát is találó, elmagyarosodó német
polgár sorsának; megfigyelhetjük azt a folyamatot, amelynek során az építészet
területén nálunk is végleg szétválik az iparos és ...
50%
11 900 Ft
5 950 Ft
Komor Marcell (1868 – 1944) és Jakab Dezső (1864 – 1932)
Komor Marcell (1868-1944) és
Jakab Dezső (1864-1932) a lechneri nemzeti stílus legnagyobb hatású és –
társadalmi, földrajzi értelemben egyaránt – legszélesebb hatókörű képviselői.
Terveztek a párizsi világkiállításra és Nišbe, az egykori szerb fővárosba.
Legismertebb műveik a mai országhatárokon túl álnak, s a Dél-vidékre vagy
Erdélybe utazóknak alighanem legna ...
50%
11 900 Ft
5 950 Ft
Steindl Imre (1839 – 1902)
Steindl Imre elsősorban az
Országház tervezőjeként ismert. E hatalmas alkotással az egyetemes építészet
történetébe is beírta nevét. Hosszú út vezetett a nagy mű megszületéséig: bécsi
tanulmányok alapozták meg a középkori formavilág iránti érdeklődését, az
1870-es évek Magyarországán többnyire neoreneszánsz épületeket tervezett és
középkori műemlékek sorát állította helyre, a Műegyetemen építésze ...
50%
11 900 Ft
5 950 Ft
Vágó József ragyogó pályafutása - számos honfitársáéhoz hasonlóan - egy Európa felére kiterjedő, belső határok nélküli birodalomban kezdődött. Szíve négyfelé húzta: soha meg nem tagadott szülőhazájához, Magyarországhoz; minden építész második hazájához, Olaszországhoz; Svájchoz, ahol - többnyire reménytelen küzdelmet folytatva - mégis dolgozhatott; s hőn szeretett Franciaországához, ahol külső nyugalmat talált. Igazán azonban sehol ...
50%
11 900 Ft
5 950 Ft
Feszl Frigyes (1821 – 1884)
Feszl Frigyesnek főművén, a
Vigadón kívül valószínűleg az építészet területén jártak szakemberek sem tudnák
további műveit említeni. Nincs is sok, amit még meg lehet mutatni:
Budapesten, tevékenysége szinte
kizárólagos színterén, négy lakóház, öt iskola, két ipari épület és feltehetően
néhány azonosítatlan ház őrzi keze nyomát. Mégis a legjelentősebb építészeink
között kell számot tarta ...
50%
11 900 Ft
5 950 Ft
Medgyaszay István (1877 – 1959)
„Önök koruk gyermekei, műveik személyiségük jegyét fogják hordozni,
tudásukat továbbadják a következő nemzedékeknek, nyelvük az egész emberiség
számára érthető lesz, mert alkotásaikban a világ önnön tükörképére ismerhet.” Otto Wagner
„Nekünk magyaroknak csak az ázsiai kultúrák formakincséből lehet modern
értelemben vett művészetünket fejleszteni.” Medgyaszay
István
...
50%
11 900 Ft
5 950 Ft
KÓS KÁROLY
Aligha van olyan magyar építész, aki
Kós Károlyhoz hasonló mértékben élte volna meg, élte volna át a huszadik század viszontagságait.
Az aranykor kellős közepén született, egy
soha nem látott fejlődés lázában égő
országban nyílt ki szeme a világra, és adatott még neki idő alkotásra
az első világ- háború
előtti boldog békeidőkben. Szolgált királynak
és főhercegnek, fővárosnak és városnak,
egy ...
11 900 Ft