Művelődéstörténet

Egykor a vadregényes, szabályozatlan mederben futó Duna vizét vitorlával és evezővel hajtott hajók járták, sodrásiránnyal szemben pedig állati, vagy emberi erővel vontattak. A reformkor idején gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetően indult meg a gépi hajózás.Ma már nehéz elhinni, de valaha ezrek éltek és dolgoztak a „székesfőváros” hajógyáraiban. Hajógyári munkásnak, különösen szakmunkásnak lenni komoly előrelépést jelentett a vidékrő ...

"Hogyan kellene élni? Önmagunkban őrzött, jobbik énünkhöz méltón, kifelé, vagy a világból csak átszűrt hatásokat engedve magunkhoz, befelé? Talán úgy kellene élni, véltem egykor, mint a jó öreg Thomas de Quincey, a vén ópiumevő, mély völgyben, kis fehér falú házban, amely körül mindig virágzik valami, télen pedig a legfagyosabb, legdermesztőbb zimankó idején, jól befűtött kandalló mellett, hangulatfényben üldögélve, a tűztér előtt ...

Forrásanyagokra (emlékiratok, korabeli sajtó) és régészeti leletekre, kórházépítészeti emlékekre támaszkodik ez a munka, melyet gazdag képanyag (metszetek, képeslapok) illusztrál. A főváros azon ritka települések egyike, ahol az egymásra épülő korok emlékei jól elkülöníthetők. Kis történelmi sétát teszünk a pesti és a budai oldalon: a kórházak, gyógyító helyek történeti fejlődése már a rómaiaktól, a népvándorlás korától nyomon követ ...

Az Iparkodó Budapest c. sorozatunk első tagja a fővárosban koncentrálódó malomipar történetét, a ma is minőséget jelentő magyar márkákat, cégeket mutatja be, és megemlékezik mindazokról a vállalkozásokról, melyek a saját korukban fogalomnak számítottak. Az olvasók előtt a társadalomtörténeten és szereplőin keresztül kibontakozik a 19. századi üzleti élet és az, hogyan lett az egykor húzóágazatának számító budapesti malomipar a nemze ...

Szigliget mintegy 1200 állandó lakosú település a Balaton északi partjának nyugati medencéjében. Mióta több mint ötven esztendeje megnyitotta kapuit az egykori Esterházy-kastély falai között az egyetlen szóval csak Alkotóháznak nevezett intézmény, a település a magyar irodalom egyik kultikus helye lett. Nemcsak írók, költők, műfordítók fordulnak meg benne, hanem zenészek, képzőművészek és szerencsés civilek is, akik mind hírét viszi ...

Vörös István a fiatal középnemzedék kitűnő költője, esszéistája; egyben irodalomtörténész, egyetemi oktató is. Könyve a magyar olvasóközönség körében is kedvelt három cseh író egy-egy művét elemzi. Kundera Az élet máshol van, Hrabal Túlságosan zajos magány és Vaculík Cseh álmoskönyv című alkotásai külön-külön és egymásra vetülve, világos és élvezetes közelítésben elevenednek meg - ráadásul egy negyediknek, Hašek páratlan Šve ...

Ezt a könyvet azoknak a fiataloknak írtam, akik kíváncsiak arra, milyen szempontok, ötletek felhasználásával közelíthetik meg a magyar irodalom utóbbi két évszázadának kiemelkedő életműveit. A 18-19. század fordulójától a 20. század utolsó harmadáig ívelő időszak a rokokó, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus, a modern és a kezdődő posztmodern irányzat időszaka. A világháló és a mindentudó telefonok korában az informác ...

„Megnyílt a pesti Magyar Színház a Duna-parton - 1837 augusztusában. Amíg nem volt, tudtuk, mit akarunk: a kultúra magyar nyelvű templomát, ünneplőruhás polgári szalont, a politikai ellenállás tűzfészkét álmodták a legjobb magyarok a pesti Duna-partra. S amikor felépült a színház, nem tudtuk mire s hogyan használjuk. Politikai tűzfészek? A magyar kultúra temploma? A művészetélvezet otthona? Vagy-vagy?"

Bocskai István erdélyi fejedelem Testámentomi rendelése nagy fontosságú irat: évszázadokra érvényesen fogalmazta meg a fejedelem 1606 decemberében, hogy Erdély miképpen szolgálhatja leghasznosabban a magyarság ügyét. Bocskai politikai testamentuma, államférfiúi szelleme minden későbbi korban iránytű volt Erdély politikusai számára: elfogadták alapelveit vagy elutasították - megkerülni, harmadik utat választani tisztességgel és eredm ...