Sorsszerűség, álom, etika

Szakolczay Lajos figyelme és értékfeltáró munkássága a kultúránk teljes színképére kíváncsi szellem izgalmas példája. Széles nyitású irodalmi elemzései egyedi eszközökkel késztetnek önkéntelen továbbgondolásra, a valósággal dacoló alkotók megbecsülésére, közös felelősségvállalásra. Szakolczay elevensége, naprakészségén és élőbeszédes megoldásain túl, az alkotói eszmények, sorsok, problémák egymásra vetüléséből kialakuló montázs felismerésében és társadalmi összefüggésébe helyezésében rejlik. Őt olvasván képben vagyunk.    Tartalom I. Nemzettudat és irodalmunk Hit, erkölcs, magyarság. Vonulatok a kortárs magyar irodalomban és művészetben Az 1956-os forradalom a magyar irodalomban A Biblia a határon túli magyar költészetben Kinek a jánya vót apád. A paródia a határon túli magyar irodalomban Az A Holnap és a „kicsik”. Miklós Jutka, Emőd Tamás, Dutka Ákos, Balázs Béla Az A Holnap és a Nyugat   II. Sorsszerűség, álom, etika. Jékely Zoltán: Kalotaszegi elégia A pokoli torony. Vonások Székely János arcképéhez Hóharmat Isten képében. Nagy László és kortársai Halálig szívverésben. Szécsi Margit költészete Emeljük ég felé a holtakat. Fáy Ferenc költészete Szabadságfokozatok. Tollas Tibor költészete Pokolraszállás nélkül? Wass Albert költészetéről A költő szabadságkenyere. A losonci festő-költő, Szabó Gyula lírájáról Hómezők csillámló aranyhalai. Gérecz Attila költészetéről „Szerelem: Mindenségbárka.” Bella István: Szeretkezéseink Lapátolni kell a szabadságból. Nagy Gáspár életművéről   III. Kivérzés, föld alatti álom. Csoóri Sándor költői világáról Csönd magány-szigetére nőtt borostyán. Juhász Ferenc költészetéről Az idő szemüregében. Kárpáti Kamil költészetéről Álmaink könnyűlovassága. A lírikus stációja. Lászlóffy Aladár költészetéről