Szerzőink
(Születési neve: Oláh János) Szülei Mezey Katalin és Oláh János. Publikálása kezdetekor vette fel a Lackfi nevet, hogy apjával össze ne tévesszék. József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós. Felesége Bárdos Júlia művészettörténész.1985–1989 között a Táncsics Mihály Gimnázium diákja, első publikációja ebben az időszakban jelent meg. Az ELTE BTK magyar–francia szakán szerzett diplomát 1996-ban, majd az ELTE-n a Magyar Irodalomtörténet tanszéken doktorált. 1994-ben már a JPTE Francia Tanszékén tartott kurzust a belga irodalomról. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékén tanított docensként. Vörös Istvánnal együtt indította a kreatív írás programot, melynek egyik vezető oktatója volt. A Magyar Írószövetség és a JAK tagja, 1997-ben a Magyar PEN Club titkára volt.
*Forrás: Wikipédia
Szentmáriai Lajtos Árpád katonatiszt, 1940 és 1949 között vezérkari tiszt, Dajka Margit Kossuth-díjas színművésznő utolsó férje.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Lajtos_%C3%81rp%C3%A1d)
Charles Lamb angol esszéista, költő és antikvárius, legismertebb az Elia esszéi és a Shakespeare-mesék című gyerekkönyvről, amelyet nővérével, Mary Lamb-nel (1764–1847) közösen írtak. Barátai olyan irodalmi világítótestekkel, mint Samuel Taylor Coleridge, Robert Southey, William Wordsworth és William Hazlitt. Lamb egy nagy irodalmi kör középpontjában állt Angliában. E. V. Lucas, fő életrajzírója „az angol irodalom legszerethetőbb alakjaként” emlegette.
Kiadónknál a Shakespeare-mesék jelent meg Vas István költő, műfordító brilliás tolmácsolásával, Szántó Piroska festőművésznő lenyűgöző illusztrációival.
*Forrás: Wikipédia
Legismertebb testvérével, Charles-lal a Tales from Shakespeare című gyűjteményben dolgozott együtt. Mary mentális betegségben szenvedett, és 1796-ban, 31 évesen, lelki összeomlása során halálra késelte édesanyját. Hátralévő élete nagy részében mentális létesítményekre volt korlátozva.
Kiadónknál a Shakespeare-mesék jelent meg Vas István költő, műfordító brilliás tolmácsolásával, Szántó Piroska festőművésznő lenyűgöző illusztrációival.
*Forrás: Wikipédia
László Noémi költő, műfordító. Kolozsváron született, magyar-angol szakon végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. Tolmácsfordítóként tevékenykedik.Több verseskötete jelent meg, ezen kívül közölt antológiákban, illetve számos erdélyi és határon túli magyar folyóiratban(Alföld, Bárka, Cimbora, Echinox, Életünk, Helikon, Hitel, Holmi, Jelenkor, Kortárs, Korunk, Látó, Magyar Napló, Napsugár, Parnasszus, Pannonhalmi Szemle, Székelyföld, Szivárvány). Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának választmányi tagja.2020 őszétől a Napsugár és a Szivárvány főszerkesztője.
*Forrás: olvasovanevels.hu
Latinovits Zoltán Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyike, sokan úgy is nevezik: „a Színészkirály”.
1931. szeptember 9-én, Budapesten született, saját bevallása szerint nagyapja, Gundel Károly éttermében, „éppen Krúdy Gyula bácsi asztala fölött”. Édesapja Latinovits Oszkár földbirtokos, édesanyja Gundel Katalin, a legendás vendéglátós família sarja. Az édesapa gyermeke születése után nem sokkal elhagyta a családot, ami élete végéig fájdalommal töltötte el Latinovitsot. Édesanyja 1941-ben férjhez ment Frenreisz István orvoshoz, akitől még két gyermeke született: István (1942), aki Bujtor István néven színész, és Károly (1946), aki Frenreisz Károly néven zenész lett. A konyhaművész Gundel unokájaként a tizenhárom nagybácsi, a gyermeklélek számára csodás-misztikus állatkert, és a nevezetes étterem alkotta hangulatos légkörben nevelkedett. „Tört fényű kagylókkal érkeztem a világra, babonás füvekkel, virágszirmokkal, ördögfintorral, gömbölyű boszorkánykavicsokkal. Felhők, napok, csillagok szikráinak barlanghomályos rajzát hurcoltam magammal, elkezdett kanyaros vonalakat, kis görcsös köröket, befejezetlen görbéket”- vallja. Bár évvesztes lett volna, hatévesen beíratták a Damjanich utcai elemi iskolába.
1949-ben érettségizett a budapesti Állami Szent Imre Gimnáziumban. Osztálytársai többek között Abody Béla, Györgyi Géza és Vajda Miklós voltak. A gimnázium önképzőköre bemutatta Sárközi György Dózsa György című drámáját. Ebben egy epizódszerepet alakított. Szövegét a nézőknek félig háttal, lámpalázasan, beszédhibával mondta el. Az előadás után -a vendégként jelen levő - Bajor Gizi[3] csak őt kereste meg és a következő szavakkal inspirálta: "Maga menjen színésznek!" Ez eddig sem Latinovitsnak, sem másnak nem jutott eszébe.
1952-ig „bizonyos koráramlat” folytán asztalostanonc, majd hídépítő munkás lesz, de hamarosan beiratkozik a Budapesti Műszaki Egyetemre, és 1956-ban építészmérnöki diplomát szerez. Mindeközben 1951-től már NB I-es (tartalék) játékos a Haladás SE kosárlabdacsapatában, ezenkívül nagyon jó vitorlásversenyző. Az egyetemi évek alatt is folyamatosan szaval, Lehotay Árpád és Galamb Sándor tanítványaként, valamint tbk. a MÁVAG színjátszó csoportjának tagjaként ismerkedik a színészmesterség fortélyaival, s mint később bevallja: igencsak nehezen ment neki. 1956-ban mégis szerződtetik Debrecenbe segédszínésznek; többek között Andaházy Margit, Csáki Magda, Hegedűs Ágnes, Lőrinczy Éva, Medgyesi Mária, Szabó Ildikó, Márkus László, Angyal Sándor, Harkányi Endre, Simor Ottó, Lőte Attila, Tréfás György. Tyll Attila, Selmeczi Mihály és Novák István mellett tanulhatta a színészmesterséget.
(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Latinovits_Zolt%C3%A1n)