Szerzőink

Caius Suetonius Tranquillus (kb. 70 – kb. 160) római levéltáros és életrajzíró.

Suetonius az észak-afrikai Hippo Regiusban született, 70 körül. Az ordo equester soraiba tartozott. Kapcsolatban állt ifjabb Pliniusszal. Plinius hozzá írt levelei fennmaradtak: ezekből az derül ki, hogy Suetonius ügyvédi tevékenységet folytatott, illetve, hogy 105 körül már készen állt valamelyik művével. 119-122 között az ab epistulis tisztséget töltötte be, azaz császári levéltáros volt. Ezt a tisztséget C. Septicius Clarus praefectus urbis patronálásának köszönhette. 122 után azonban elveszíti ezt az állását, mivel Hadrianus császár az őt magát hivatalba juttató Plotina, Traianus egykori felesége halála után eltávolította traianus császár híveit - így Clarus-t is. Suetonius valószínűleg 160 körül halt meg.

Suhai Pál magyar költő, műfordító, esszéíró, tankönyvszerző, pedagógiai kutató, tanár. Az általános és középiskolát Pakson végezte, 1963-ban érettségizett. Ezév őszén az ELTE BTK magyar–történelem szakára került, ahol 1968-ban (Eötvös-kollégistaként) kitüntetéses tanári diplomát szerzett. Első munkahelyén a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezetében szervezőként dolgozott, majd a 31. sz. Arany János Szakmunkásképző Intézetben, illetve a Széchenyi István Kereskedelmi Szakközépiskolában tanított. Időközben az Országos Pedagógiai Intézetben tantárgygondozói állást is vállalt. Pedagógusi tapasztalatait háromkötetes tankönyvcsaládjában foglalta össze (Holnap, 2004), e munkájáért az MTA Pedagógus Kutatói Pályadíjban részesítette. A közoktatás helyzetével kapcsolatos nézeteit 2007-ben külön könyvben is megjelentette. Korábban részt vett a Mikszáth kritikai kiadás munkálataiban is, ennek eredménye a Rejtő Istvánnal közösen sajtó alá rendezett 78. és 80. kötet. Költőként először A magunk kenyerén című antológiában (Szépirodalmi, 1971) jelentkezett. Első önálló verseskötete 1984-ben látott napvilágot, ettől kezdve folyamatosan publikál. A folyóiratok közül legszorosabban a Ligethez és a Napúthoz kötődött, ezeket műhelyeként is számon tartja. Könyvei zömmel verseskötetek, de jelentetett meg irodalmi esszéköteteket, tudományos munkákat és versfordításokat is. 2005-ben ment nyugdíjba, 2016 óta a Napút Online Levélfa c. rovatának szerkesztője. Tagja a Magyar Írószövetségnek és a Mikszáth Kálmán Társaságnak.

Sulyok Gizella a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énektanárképzőjének elvégzése után 1955-65 között budapesti általános iskolákban volt ének-zenetanár, 1964-től két évtizeden keresztül pedig a Fővárosi XIV. kerületi Állami Zeneiskola szolfézstanára. 1993-ban PILLETÁNC című három kötetes daloskönyv-sorozattal lepte meg a zeneiskolai szolfézs, az általános iskolai ének-zene és az ének-zenei általános iskolák tanulóit, tanárait. A kötelező anyagok kiegészítéseként a barokk, a bécsi klasszikus és a romantikus mesterek népszerű, könnyű zongoradarabjaiból alkotott éneklésre is alkalmas műveket a fiatalok életkori, érzelmi és gondolatvilágának megfelelő versek segítségével. Költeményei hűen követik a kis darabok ritmikáját, dallamformálását, valamint hangulati, érzelmi mondanivalóját, így a szó legnemesebb értelmében a hangszeres darabok Sulyok Gizella ihletére testvért, pontosabban daltestvért kaptak. A kottákban a dalok énekes szólama és „zongorakíséret” külön lapon, de egymás mellett jelent meg. 

Sunyovszky Szilvia Jászai Mari-díjas magyar színésznő.

Sunyovszky Rezső és Steidl Margit gyermekeként született. Pozsonyban, a Színművészeti Főiskolán tanult 1966–1968 között. 1970-ben diplomázott a Színház- és Filmmávészeti Főiskolán. 1967–1968 között a pozsonyi Hviezdoslav Színházban játszott. 1970–1971 között a kassai Thália Színház tagja volt. 1971–1991 között a Madách Színház színésznője volt. 1989–1999 között a Drogmentes Élet Nemzetközi Alapítvány elnöke volt. 1991–1995 között a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatójaként dolgozott. 1995–1998 között a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa volt. 1998–2000 között a Magyarországért Alapítvány elnöke volt. 1998-ban a KDNP jelöltjeként indult az országgyűlési választásokon, de nem szerzett mandátumot. 2003–2005 között a FIDESZ elnöki tanácsosa volt. 2004 óta a Polgári Hermina Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Első férje volt Szőnyi G. Sándor rendező, akitől született a lánya, Szőnyi Beáta közgazdász, és tőle két unokája van, Józsa Csenge és Józsa Villő^. Jelenlegi férje Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia vezetője.