Szerzőink

Peter Bischel, az 1935-ben Luzernben született svájci író tanítóként kezdte, de rövidesen novelláiról és újságokban megjelenő tárcáiról vált ismertté hazáján kívül is. Egy asztal az egy asztal című kötete először 1969-ben jelent meg Gyerektörténetek címmel, és a következő évben elnyerte a német ifjúsági könyvek nagydíját.

(A kép forrása: http://en.wikipedia.org/wiki/Peter_Bichsel)

Történész, a Fazekas Mihály Gimnázium történelemtanára. Számos középiskolai tankönyvet írt, valamint az első világháború szakavatott elemzője, a témáról több könyvet is publikált.

A Lövészárkok a Közép-európai Egyetemen (CEU) megvédett disszertációjának átdolgozott, magyar nyelvű változata.

(Bihari Pétert) Érdemes hosszabban is idézni: „Nehéz elképzelni, hogy a világháború nélkül Magyarországon a dolgok békés vágányon maradtak volna. Visszatekintve: a »zsidókérdés« és az antiszemitizmus kiéleződése éppoly elkerülhetetlennek tűnik, mint a történelmi Magyarország széthullása, csak a háború nélkül talán más módon, más körülmények között ment volna végbe. A küzdelemnek be kellett következnie, mert a modern, nyugatra tekintő Magyarország (»Pannónia«) és az elmaradott és a modernizációt elutasító Magyarország (»Hunnia«) közötti szakadék – törésvonal – túl mély volt, és a századelőn csak mélyült. Közhely, hogy a magyarországi antiszemitizmus a modernizáció és a liberalizmus krízisének jellegzetes tüneteként, kísérőjelenségeként fogható fel. A világháború rendkívüli mértékben felerősítette a válságot, és a kétféle Magyarország közötti szakadékot is tovább mélyítette. Egy kváziliberális állam akarta rákényszeríteni új szabályait egy kelletlen társadalomra, nagyon tökéletlenül. Az egyszerre omnipotens és impotens állam legaktívabb ágenseiként a zsidók tűntek fel, bár nyilván nem olyan nyomasztó mértékben, ahogy a közvélemény érzékelte.”

*Forrás: Holmi (online kiadás) Dupcsik Csaba: A hiányzó láncszem

Angol-amerikai filozófus, az analitikus filozófia fontos alakja a 20. század első felében. Matematikai tanulmányokat folytatott Cambridge-ben, ahol felkeltette érdeklődését a filozófia éa a matematika kapcsolata. Első könyvét is ebben a témakörben publikálta Matemaika és természet címen. A londoni Nevelési Intézetben szerkesztőként és lektorként dolgozott. 1ö40-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött, az illions-i és a cornelli egyetemeken tanított.

Forrás: Wikipédia

Író-szerkesztő, gyermek- és tankönyvek írt, több mint 20 könnyített olvasmány szerzője. Az Oxford Bookworms és a Waterstones sorozatszerkesztője. Számos gyerekkönyv és képes nyelvkönyv fűződik a nevéhez. Angliában él a családjával.

Forrás: Wikipédia

Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély fejedelme. A három részre szakadt Magyarország egyik jelentős hadvezére és az Erdélyi Fejedelemség további jövőjét meghatározó politikai vezető.

Az általa vezetett szabadságharc nagy eredménye, hogy biztosította Erdély szuverenitását és a Királyi Magyarország jogállásának megtartását. A tizenöt éves háború lezárásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett, továbbá jelentős szerepet játszott a reformációban.

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bocskai_Istv%C3%A1n)

Bodó Béla (Budapest, 1903, július 15. - 1970. október 20.) újságíró, író, nagy sikerű mesekönyv sorozata a Brumi-könyvek.

Pályáját 1926-ban a Pesti Naplónál kezdte. Színes, mozgalmas riportjai és tárcái 1940-ig jelentek meg a lapban. 1945-48-ban a Szabad Népnél és a Népbírósági Közlönynél (1946-tól Ítélet) dolgozott, és heti rendszerességgel írt tárcáiban védelmébe vette a népbíróságok kíméletlen gyakorlatát. Később a Dolgozók Világlapja, majd a Magyar Nap szerkesztője. 1950-53-ban a Népszava nyomdai szerkesztője volt. 1953-ban több hónapra bebörtönözték, amiért a Sztálin súlyos betegségéről szóló cikk szövegében a „mélységes megrendülést”-t véletlenül „mélységes megrendelés”-nek szedte. 1953-tól a Nők Lapjánál dolgozott, 1957-től 1963-ig, nyugdíjazásáig az Esti Hírlap szerkesztője volt. 

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bod%C3%B3_B%C3%A9la_%28%C3%ADr%C3%B3%29)
 

Bodó Péter (1986) művészettörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusza, a Szépművészeti Múzeum muzeológusa. Kiadónknál Sándy Gyuláról szóló monográfiája jelent meg. Sándy Gyula Fő művének a Budai Postapalota tekinthető (1923–1926). Építészetén kívül tanári munkássága is kiemelkedő, negyven éven keresztül oktatott építészeket előbb a Felső Építő Ipariskolában, majd a Műegyetemen. Aktívan részt vett a szakmai közéletben, számos szervezet tagja volt, melyekben rendszeresen tartott előadásokat is. Széles körű műveltségét gazdag publikációs jegyzéke is bizonyítja.

Forrás: Wikipédia

Bogyay Katalin nagykövet, 2015. január 1-től Magyarország állandó képviselője az ENSZ-nél, New York-ban. 2009 és 2014 között Magyarország UNESCO nagykövete Párizsban. 2011 és 2013 között az UNESCO  közgyűlés 36. ülésszakának elnöke.

Budapesti egyetemi tanulmányai után színházi és zenekritikusként dolgozott, majd a Magyar Televízió szerkesztő-riportere lett. A rendszerváltást követően Londonban újabb egyetemi fokozatot szerzett és a brit fővárosban folytatta televíziós munkáját.

1998-99 között az UNESCO főigazgató megbízására a Budapesten megrendezett, első UNESCO tudományos világkonferencia előkészítésének kommunikációs feladatait látta el.

A Londoni Magyar Kulturális Központ igazgatója 1999-2006 között, 2003-2004-ben a Magyar Magic magyar kulturális évad kezdeményezője és vezetője.

2006-2009 között az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkáraként dolgozott.

UNESCO-nagykövetként 2011-ben az EU csoport elnöke volt, 2010-ben a II.-es választási csoport elnökének választották, 2009-ben a 35. Közgyűlés egyik alelnöki pozícióját látta el, 2007-ben a 34. Közgyűlés kulturális bizottságának alelnöke volt.

2011-ben a Végrehajtó Tanács egyhangú javaslatára 193 ország egyhangúan választotta a Közgyűlés 36. Ülésszakának elnökévé két évre. Az időszak egyik nagy visszhangot kapott eseménye volt, hogy a szervezet 2011. október 31-én teljes jogú tagjává választotta a nemzetközi elismertségért harcoló Palesztin Hatóságot. A döntés hatására az Egyesült Államok megvonta pénzügyi támogatását az UNESCO-tól. A kötelező tagdíj befizetésének elmaradása miatt a szervezet felfüggesztette az Egyesült Államok szavazati jogát az UNESCO Közgyűlésben.

Vezetése alatt döntött a közgyűlés arról, hogy 2013-2022-es időszakot a Kultúrák közeledésének ENSZ évtizedévé választja. Ezt 2012-ben hagyta jóvá az ENSZ Közgyűlés. Az általa vezetett 36. közgyűlés vette fel Dél-Szudánt a tagok sorába, valamint kiáltotta ki a Jazz és a Rádió világnapját.

2012 óta Glasgow University díszdoktora, mely címet a nemzetek közötti párbeszéd és a skót-magyar kulturális kapcsolatok erősítéséért végzett munkájáért nyerte el.

2014 óta a Kulturális diplomácia és a művészetek program elnöke a Kulturális Diplomácia Intézetben. 

(forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bogyay_Katalin)