Világirodalom

"...írtam egy csokor elbeszélést, amely a brit hírszerzés egy ügynökének kalandjairól mesél, az első világháború idején. [...] A hírszerző munkája általában igen egyhangú. Nagy része merőben haszontalan. Az elbeszélőnek hiányos és lényegtelen anyagot kínál; az író dolga, hogy összefüggést teremtsen a részletek között, hogy az elbeszélést drámaisággal ruházza fel, és hogy az egészet hihetővé tegye. Nos - ezen igyekeztem jómagam is e ...

Ajtmatov két műve olvasható ebben a kötetben. Az egyik művét, a Mire a madarak visszatérnek című elbeszélést 1995-ben adták ki először magyar nyelven, a másik művét, A Dzsingisz kán fehér fellege című kisregényt viszont a hazai olvasóközönség csak most ismerheti meg. A Mire a madarak visszatérnek című elbeszélés a Manaszt, a kirgiz hősi éneket regölő énekmondók beavatását jeleníti meg. A Dzsingisz kán fehér fellege ...

Ibsen, a kiváló norvég költő és drámaíró számára a sikert, hazai és nemzetközi elismerést a Peer Gynt verses dráma megjelenése jelentette. A szerző a gazdag norvég folklórból „messze kinőve a legnagyobb kérdésre, az individualizmus problémájára keres ... választ” - írja róla Szerb Antal.

Scobie őrnagy Brit Nyugat-Afrikában szolgál a második világégés idején. Bennszülöttek, szírek és angolok, csempészek, papok és korrupt tisztviselők káoszában él, ahol a sivatagos táj egyhangúsága rátelepszik a lelkekre, a kapcsolatokra. A férfi józan tisztességgel látja el hivatalát, és tartja távol magát és házasságát a hétköznapok emberi szennyétől. De megőrizheti-e bárki tisztának az életét? Jósága és szeretetéhsége rést üt Scobi ...

Peter Bichsel, az 1935-ben született Svájcban, pályafutását tanítóként kezdte, majd rövidesen novelláiról, tárcáiról vált ismertté, hazáján kívül is. Ez a kötete először 1969-ben jelent meg Gyerektörténetek címmel, és a következő évben elnyerte a német ifjúsági könyvek nagydíját. Vajon mi ihlette a könyvben található hét történet megírására? Az író szerint a benne lakozó gyerek: aki kérdez; aki tud sok mindent, de nem hiszi el; aki ...

"...nem tudom, hogy egy filozófus kívánhat-e egyebet annál, hogy jó táncos legyen. A tánc az ideálja, művészete, áhítata és végső soron egyedüli >>istentisztelete<<." (Friedrich Nietzsche: Vidám tudomány)A tánc metaforája rávilágít Nietzsche gondolkodásának csapongó, megfoghatatlan mindenütt jelenvalóságára. Nemrégiben egy érzékeny kamasz, egy értelmes fiatalember naplótöredékeit olvasgattam. Egyetlen egy mondat nem volt ...

Egy hajóval utazik Haitira a hencegő Mr. Jones, a jóhiszemű, vegetáriánus missziójú Smith házaspár, és Mr. Brown, az elbeszélő. A gyönyörű nők és a gondtalan szórakozás letűnt világába, a 20. század közepén tomboló Doki Papa (Duvalier) diktatúrájába érkeznek. Komédiások valamennyien, maguk választották vagy belekényszerültek, de mindig a túlélésért. A valóság és az ezt alig-alig tudomásul vevő szereplők összeütközéseiből egyre fokoz ...

Világválság? Kiábrándultság? Nem, a könyvet nem az elmúlt néhány hónapban írták, gyors, kilábalást segítő kalauznak. Ezt az 1944-ben keletkezett, s 1947-es magyar kiadásában szinte már hozzáférhetetlen, nagy sikerű Maugham-regényt azonban nagyon fontos ismét az olvasók kezébe adni: az 1929-es világválság, az abból való kiútkeresés, az egyszerű élet és spirituális út megtalálásának kavargó története ma még aktuálisabb, mint megjelené ...

Az az irónia, néha gúny, amellyel Maugham láttatja, ábrázolja kora világát, emberét, még ma is eleven. Talán azért, mert ma is szeretünk látszatok közt élni, lenni és ítélkezni; nem változni. Az ebben a kötetben megjelenő hat elbeszélés ezzel szembesíti olvasóját, úgy, hogy az író csak felvillant, sugall; megoldást nem ad. Hat történet, hat élet egyes szám első személyben.