Építészet és szocializmus
Kötetünk a II. világháborút
követő negyedszázad magyar építészetet tekinti át. A politikatörténeti
értelemben vett „rövid” XX. század (az I. világháború éveitől a Béke-tábor
rendszerváltoztatásáig számítódik). Középső harmadának időszaka kivételes
érdekességű és fontosságú a hazai architektúra történetében. Társadalom- és
gazdaságtörténetünkben ez a huszonöt év radikális fordulatokban bővelkedett. Karöltve, hasonló zajlott
építőművészetünk eminens és jellemző alkotásainak példáiban, legyenek azok az
ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés vagy a pavilonok, s nem utolsósorban az
urbanisztika, a várostervezés világából valóak is.
Az építészek 1945 után az országot nem csupán
helyreállítani, de újjáépíteni is kívánták a húszas-harmincas évek
modernizmusának szellemében. Nem rajtuk múlott, hogy az „egészséges” balratolódás
folyamatában ez részlegesen sikerült – jeles munkái, a MÉMOSZ-székház, a Lehel
téri Élmunkás-házak a fővárosban, Sztálinváros korai épületegyüttesei, a BVK
pétisóraktára, a gabonasiló Hajdúnánáson (és számos más).
Az ideológia vezérelte politika a művészeti ágak közül
utolsónak, 1951 őszére kényszerítette ki a szocialista-realizmus, a szocreál
primátusát az építészetben. A mesterek minél kevésbé tekintettek Moszkvára,
annál eredetibb módon oldották meg feladataikat a klasszicizáló stíluselvű –
tartalmában szocialista, formájában nemzeti –, direktívák keretei között, így a
Műegyetem R épülete a Duna-parton, a megyei tanács székháza Salgótarjánban,
villa a svábhegyi kormányrezidencián. A gabonatárház Mezőkövesden (más példák
mellett) arról tanúskodik, hogy a modernitás búvópatakként áthúzódott a Rákosi-rendszer
egészén. Sőt, a siófoki Meteorológiai Obszervatórium épülete manifeszt módon
tárja elénk a szellemi függetlenség és invenció korlátokon átívelő erejét. Vele született meg a művészeti „hosszú
hatvanas” évek első csúcsdarabja, még a politikai szempontból „hosszú ötvenes”
évek első szakaszában.
A korai Kádár-kor építészetét
olyan művek és alkotóik fémjelzik, mint például a Badacsonyi poharazó, a Déli pályaudvar,
a BNV pavilonjai, a Budapest Körszálló, Hollóháza római katolikus temploma, a
Tátika hétvégi ház, a kazincbarcikai kórház, a könnyűfém-csarnok épülete
Székesfehérvárott.
A sor hosszú! Az építészek és szerkezettervezők gazdag névsorából
kiragadva itt néhányukat említhetjük meg: Callmeyer Ferenc, Dul Dezső, Jánossy
György, Körner József, Molnár Péter, Rimanóczy Gyula, Szrogh György, Zalaváry
Lajos, Weiner Tibor, Gnädig Miklós, Kádár István, Mátrai Gyula, Menyhárd
István, Seregi György.
x
A kategória további címei
4 500 Ft
50%
2 250 Ft
11 900 Ft
50%
5 950 Ft
11 900 Ft
50%
5 950 Ft
11 900 Ft
50%
5 950 Ft
11 900 Ft
10%
10 710 Ft
11 900 Ft
50%
5 950 Ft
11 900 Ft
50%
5 950 Ft
11 900 Ft
50%
5 950 Ft