Tóth Árpád válogatott versei

"A magyar szomorú-ének legnagyobb mívese" - így jellemezte kortársa és barátja, Tersánszky J. Jenő Tóth Árpádot, a furcsa összetett szóval az elégia műfajának uralkodó voltára utalva. A Tóth Árpád verseihez figyelmesen hajló olvasó azonban bizonyosan tapasztalja - e válogatás forgatása során is -, hogy a költőből nem hiányzott az érzéki dinamizmus, a humor, a groteszkum igenlése sem, s hogy a fonákot, a sújtót, az elveszejtőt "oltó-késnek": az épp a megpróbáltatásai közepette erősödő ember jelvényének tekintette.