Az építészet mesterei sorozat

  Schmahl Henrik   A Hamburg mellett született, de Budapesten karriert csináló Schmahl Henrik (1849–1912) a késő historizmus és a századforduló építészeti bőségében képes volt olyan egyéni stílusú épületeket alkotni, amelyek beivódtak egy nagyváros köztudatába, fogalmakká váltak. Az Uránia és a Párizsi udvar mellett az általa tervezett bér- és üzletházak között jó néhány jelentett valamilyen szempontból újdonságot ...

  KÓS KÁROLY Aligha van olyan magyar építész, aki Kós Károlyhoz hasonló mértékben élte volna meg, élte volna át a huszadik század viszontagságait. Az aranykor kellős közepén született, egy soha nem látott fejlődés lázában égő országban nyílt ki szeme a világra, és adatott még neki idő alkotásra az első világ-     háború előtti boldog békeidőkben. Szolgált királynak és főhercegnek, fővárosnak és városnak, egy ...

A Holnap Kiadó építészeti sorozatának negyedik kötete a magyar építészettörténet talán legjelentősebb, máig érzelmi viharokat kavaró személyiségéről kíván minden eddiginél teljesebb képet adni.

Guzsik Tamás (1947- 2002) építészettörténész a Budapesti Műszaki Egyetem legendás tanára volt, akinek szellemiségén több építésznemzedék nevelődött. Noha tudományos eredményei is ismertté tették, nevéhez elsősorban az építészettörténeti oktatás pedagógiai reformja köthető. Tömegeket vonzó előadásai által elérte, hogy a diákok ne csak információkat halmozzanak fel, hanem értsenek is, mégpedig a szakma szeretetéből fakadóan. A hazai é ...

Rimanóczy Gyula (1903-1958) műegyetemi tanulmányait a trianoni békediktátum évében kezdte meg. A húszas évek második felében indult pályája, amikor a századelő premodern tendenciái elakadtak, és a neostílusok dominanciája jellemezte építészetünket. Modernista fordulatát Rimanóczy az 1930-as Négy evangélista-templom tervével hajtotta végre, s egy évre rá már tervezte a két világháború közötti szakrális építészetünk egyik fő ...

  Toroczkai Wigand Ede (1869 – 1945)   Toroczkai Wigand Ede a magyar építészet legjelentősebb alakjai közé tartozik, mindenesetre a legrejtélyesebb. Származásáról, születésének időpontjáról, halálának körülményeiről, műveinek és hagyatékának sorsáról egymásnak ellentmondó adatokkal rendelkezünk. Wigand olyan legendaépítő, aki saját életét is olyan legendássá formálta, mint jellemző alkotásait. Nincs más a magyar ...

  Meinig Arthur a 19. század utolsó évtizedeinek és a 20. század elejének termékeny építésze, aki szülőföldjéről és tanulmányainak helyszínéről, Szászországból érkezett Bécsbe, ahol a színház- és palotaépületeiről híres építészpáros, Fellner és Helmer irodájába került. Az ő egyik főúri megbízásuk, a budapesti Károlyi-Csekonics-palota révén érkezett Budapestre, ahol letelepedett és a következő két évtizedben a magyar arisz ...

Hild József a 19. századi építészettörténet kiemelkedő alakja. A reformkorban fejlődésnek induló Pest klasszicista városképe gyakorlatilag az ő tervezőirodájának asztalán rajzolódott ki. Több mint kilencszáz olyan pest-budai építési kérvényről tudunk, amely a nevéhez köthető. Hild József tervei szerint épült a Kirakodó tér Duna felé néző egykori reprezentatív palotasora. Könyvtárában megtalálhatók voltak az antik világ épített ...

Schulek Frigyes (1841–1919) neve általában csak a Mátyás-templom és Halászbástya építészeként ismert. Származása, személyisége és életútja kicsit homályban van, csakúgy mint a többi alkotása. Mozgalmas diákévei után, majd a budapesti Műegyetemen eltöltött egy év után a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Itteni legnagyobb hatású professzora, a bécsi Stephansdom építőmestere, Friedrich Schmidt elkísérte pályája nagy részén, hiszen ...