Az építészet mesterei sorozat
Guzsik Tamás (1947- 2002) építészettörténész a Budapesti Műszaki Egyetem legendás tanára volt, akinek szellemiségén több építésznemzedék nevelődött. Noha tudományos eredményei is ismertté tették, nevéhez elsősorban az építészettörténeti oktatás pedagógiai reformja köthető. Tömegeket vonzó előadásai által elérte, hogy a diákok ne csak információkat halmozzanak fel, hanem értsenek is, mégpedig a szakma szeretetéből fakadóan. A hazai é ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
Rimanóczy Gyula (1903-1958) műegyetemi tanulmányait a trianoni békediktátum évében kezdte meg. A húszas évek második felében indult pályája, amikor a századelő premodern tendenciái elakadtak, és a neostílusok dominanciája jellemezte építészetünket. Modernista fordulatát Rimanóczy az 1930-as Négy evangélista-templom tervével hajtotta végre, s egy évre rá már tervezte a két világháború közötti szakrális építészetünk egyik fő ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
Toroczkai Wigand Ede (1869 – 1945)
Toroczkai Wigand Ede a magyar építészet legjelentősebb alakjai közé
tartozik, mindenesetre a legrejtélyesebb. Származásáról, születésének
időpontjáról, halálának körülményeiről, műveinek és hagyatékának sorsáról
egymásnak ellentmondó adatokkal rendelkezünk. Wigand olyan legendaépítő, aki
saját életét is olyan legendássá formálta, mint jellemző alkotásait. Nincs más
a magyar ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
Meinig Arthur a 19. század utolsó
évtizedeinek és a 20. század elejének termékeny építésze, aki szülőföldjéről és
tanulmányainak helyszínéről, Szászországból érkezett Bécsbe, ahol a színház- és
palotaépületeiről híres építészpáros, Fellner és Helmer irodájába került. Az ő
egyik főúri megbízásuk, a budapesti Károlyi-Csekonics-palota révén érkezett
Budapestre, ahol letelepedett és a következő két évtizedben a magyar arisz ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
Hild József a 19. századi építészettörténet kiemelkedő
alakja. A reformkorban fejlődésnek induló Pest klasszicista városképe
gyakorlatilag az ő tervezőirodájának asztalán rajzolódott ki. Több mint
kilencszáz olyan pest-budai építési kérvényről tudunk, amely a nevéhez köthető.
Hild József tervei szerint épült a Kirakodó tér Duna
felé néző egykori reprezentatív palotasora. Könyvtárában megtalálhatók
voltak az antik világ épített ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
Schulek Frigyes (1841–1919) neve általában csak a Mátyás-templom és Halászbástya építészeként ismert. Származása, személyisége és életútja kicsit homályban van, csakúgy mint a többi alkotása. Mozgalmas diákévei után, majd a budapesti Műegyetemen eltöltött egy év után a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Itteni legnagyobb hatású professzora, a bécsi Stephansdom építőmestere, Friedrich Schmidt elkísérte pályája nagy részén, hiszen ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
Lajta Béla (1873 – 1920)
Lajta Béla a magyar építészet
legnagyobb újítója. Másfél évtizedes pályája korszakokat ível át, szüntelenül
megújuló építészetével a historizmustól jutott el az expresszionista
funkcionalizmusig. Tevékenységével kortársainál erősebben kötődött az európai
stílusváltásokhoz, s a nemzeti építészet ideálja iránti elkötelezettsége
mellett is meghatározták pályáját külföldi építészekhez fűződő kapc ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
Korb Flóris (1860 – 1930) és Giergl Kálmán (1863 – 1954)
Korb Flóris és Giergl Kálmán
közös irodája a századfordulós építészet legjelentősebb műhelyei közé tartozik.
Művészetük a historizmus és az új művészeti áramlatok sajátos, személyes
karaktert hordozó ötvözete. Mindketten Németországban tanultak, majd Hauszmann Alajos budapesti irodájában találkoztak össze. Korb és Giergl vezető
munkatársaiként vettek részt a p ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
Pollack Mihály (1773 – 1855)
Pollack Mihály, a 19. század első
felének legjelentősebb magyarországi mestere, sok szempontból kora rendkívül
jellegzetes alakja. Életútját végigkövetve tanúi lehetünk a Magyarroszágon
munkát és megélhetést kereső, s végül hazát is találó, elmagyarosodó német
polgár sorsának; megfigyelhetjük azt a folyamatot, amelynek során az építészet
területén nálunk is végleg szétválik az iparos és ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
Komor Marcell (1868 – 1944) és Jakab Dezső (1864 – 1932)
Komor Marcell (1868-1944) és
Jakab Dezső (1864-1932) a lechneri nemzeti stílus legnagyobb hatású és –
társadalmi, földrajzi értelemben egyaránt – legszélesebb hatókörű képviselői.
Terveztek a párizsi világkiállításra és Nišbe, az egykori szerb fővárosba.
Legismertebb műveik a mai országhatárokon túl álnak, s a Dél-vidékre vagy
Erdélybe utazóknak alighanem legna ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft





.jpg)


