Az építészet mesterei sorozat

Szkalnitzky Antal (1836–1878) az 1860-as és 70-es évek Magyarországának egyik legjelentősebb építészegyénisége volt. Első magyarként a berlini Építészeti Akadémián végezte felsőbb tanulmányait. 1860-ban hazatérve részt vett a Magyar Tudományos Akadémia palotájának tervpályázatán, majd építésének egyik irányítója lett, s a nem egészen harmincéves ifjút az intézmény tagjai sorába választotta. Ekkor készült tervei szerint a rom ...

  Nyiri István (1902–1955) és Lauber László (1902–1953) a két világháború közötti modern magyar építészet kiemelkedő alkotópárosa volt. Több mint tíz éven át vezettek önálló irodát a fővárosban, számos bérház, bérvilla és középület megvalósulása fűződik a nevükhöz. A két építőművész pályája a Wälder-irodában keresztezte egymást, ahol tanulmányaik utáni gyakorlati éveiket töltötték. Habár önállósodásuk után a modern épí ...

  Pecz Samu (1854–1922) építész, műegyetemi tanár, a historizmus kiemelkedő alakja, számos emblematikus műve a mai napig meghatározza Budapest építészeti összképét. Legismertebb munkái a Szilágyi Dezső téri református templom, a Központi Vásárcsarnok, a műegyetemi épületek, köztük a könyvtár, az Üllői úti tisztviselőház vagy az Országos Levéltár, de nem csak Budapesten valósultak meg tervei, a Monarchia Magyar Királyságh ...

Fodor Gyula (1871–1942) a 19. század utolsó éveiben építész vállalkozóként kezdte pályáját, első önálló tervezői megbízásait a 20. század elején kapta. 1903 és 1914 között – amikor a bérházépítés virágzó korszakát élte – több mint negyven, többnyire szecessziós stílusú bérház valósult meg tervei nyomán a fővárosban. Megbízói körét tehetős építési vállalkozók és kereskedők alkották, akiktől egymás után gyakran több megrendelé ...

  Czigler Győző a dualizmus korának sokat foglalkoztatott és befolyásos építőművésze volt. Apja, ifj. Czigler Antal, Arad főépítésze mellett már gyermekkorától ismerkedett jövendő hivatásának rejtelmeivel. Akadémiai tanulmányait Bécsben végezte, Theophil Hansennek, az ókori görög alapú neoreneszánsz mesterének növendékeként. Lelkesedett az antikvitás iránt, s mivel ez építőművészetében is megnyilvánult, 1887-től kinevezt ...

  Kőrössy Albert Kálmán a századforduló magyar építészettörténetének méltatlanul elfeledett alakja. Habár neve a nagyközönség számára rejtve maradt az elmúlt évtizedekben, munkái sokaknak lehetnek ismerősek, ha visszagondolnak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban töltött évekre, a Váci utcai Philanthia virágüzlet kirakatára vagy az egykori tisztviselőtelepi főgimnáziumra a Hungária körúton. Életművében nemcsak a neoba ...

  Hültl Dezső (1870–1945) építész, műegyetemi tanár alkotásai ma is meghatározzák Budapest városképét, gondoljunk csak az Erzsébet híd pesti hídfőjének két oldalán található neobarokk épületekre: a Budapesti Piarista Gimnázium és Rendház együttes.re vagy a Belgrád rakpart 27. szám alatti többemeletes lakóházra. Neve napjainkban mégsem közismert, pedig az 1902–1945 között fennálló Hültl-iroda a korszak legsikeresebb ép ...

  Kötetünk egy művészcsalád három generációjának öt tagját mutatja be, akiknek egymással öszszefonódó alkotótevékenysége közel egy évszázadot fog át az 1870-es évektől az 1960-as évtizedig. Közülük Kallina Mór, Árkay Aladár és Árkay Bertalan építészek voltak, s a másik két családtag is az építészethez kapcsolódó művészeti ágban alkotott: Árkay Sándor műlakatosként, Árkayné Sztehlo Lily pedig üvegablak-tervezőként. Tört ...

  Baumhorn Lipót (1860–1932) a zsinagógaspecialisták legtermékenyebb képviselője volt Európában: 26 zsinagógát tervezett a Történelmi Magyarország területén, melyek közül 22 fel is épült. Pályája kezdetén lerótta tiszteletét elődei előtt keleties és historizáló alkotásaival, és a német alaprajzi- és kupolatípus adaptálásával megalkotta sajátos szerkezeti prototípusát. A századforduló csúcsműve Szeged neológ zsi ...