.jpg)
Az építészet mesterei sorozat
Ybl Miklós (1814 – 1891) Ybl Miklós magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Életpályája 1814. április 6-án született Székesfehérváron, édesapja Ybl Miklós székesfehérvári kereskedő, a megyei választmány tagja, édesanyja Eiman Anna. 1825-től a párizsi Császári és Királyi Polytechnikai Intézetben végezte tanulmányait, 1832-től Pollack Mihály, majd 1836-tól Koch Henri ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
Pákei Lajos százhetven éve
született Kolozsváron. Budapesten, Münchenben és Bécsben véglegesítette
felkészülését az építészi pályára, melynek első állomása szülővárosa főmérnöki
állása volt. Építésztervezői hivatása mellett az iparoktatás és iparmúzeum-szervezés
terén is elkötelezte magát, mint tanár és előadó, majd mint a kolozsvári
Iparmúzeum igazgatója. Az ő tervei szerint készült Fadrusz János kolozsvári Mátyás
kir ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
Bálint
Zoltán (1871–1939) és Jámbor Lajos (1869–1955) a millenniumtól az első
világháborúig terjedő „hosszú századforduló” egyik legsikeresebb építészpárosa
volt. Harminchárom és fél évig dolgoztak együtt az 1897-ben alapított Bálint és
Jámbor társas cégben. Már a legelső években jelentős megrendelésekhez jutottak:
pályázati nyertesként ők tervezték – mint a Lechner Ödönt követő nemzedék
tagjai – a szecesszió m ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
Szkalnitzky
Antal (1836–1878) az 1860-as és 70-es évek Magyarországának egyik
legjelentősebb építészegyénisége volt. Első magyarként a berlini Építészeti
Akadémián végezte felsőbb tanulmányait. 1860-ban hazatérve részt vett a Magyar
Tudományos Akadémia palotájának tervpályázatán, majd építésének egyik
irányítója lett, s a nem egészen harmincéves ifjút az intézmény tagjai sorába
választotta. Ekkor készült tervei szerint ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
Nyiri István
(1902–1955) és Lauber László (1902–1953) a két világháború közötti modern
magyar építészet kiemelkedő alkotópárosa volt. Több mint tíz éven át vezettek
önálló irodát a fővárosban, számos bérház, bérvilla és középület megvalósulása
fűződik a nevükhöz.
A két
építőművész pályája a Wälder-irodában keresztezte egymást, ahol tanulmányaik
utáni gyakorlati éveiket töltötték. Habár önállósodásuk után a modern
épí ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
Pecz
Samu (1854–1922) építész, műegyetemi tanár, a historizmus kiemelkedő alakja,
számos emblematikus műve a mai napig meghatározza Budapest építészeti összképét.
Legismertebb munkái a Szilágyi Dezső téri református templom, a Központi Vásárcsarnok,
a műegyetemi épületek, köztük a könyvtár, az Üllői úti tisztviselőház vagy az
Országos Levéltár, de nem csak Budapesten valósultak meg tervei, a Monarchia
Magyar Királyságh ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
Sándy Gyula (1868–1953) a dualizmus és a két világháború közötti
időszak egyik igen termékeny építésze volt. Népszerűségét többek között annak
is köszönhette, hogy mérnökként számos technikai újítás alkalmazásával
költséghatékonyan tervezett.
Az építőművész már fiatalon egyéni stílust alakított ki, melyhez
szinte egész életében hű maradt. A felvidéki kirándulásai alkalmával látott várak
hatására hamar kialakult benne a ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
Fodor Gyula (1871–1942)
a 19. század utolsó éveiben építész vállalkozóként kezdte pályáját, első önálló
tervezői megbízásait a 20. század elején kapta. 1903
és 1914 között – amikor a bérházépítés virágzó korszakát élte – több mint negyven, többnyire szecessziós stílusú bérház
valósult meg tervei nyomán a fővárosban.
Megbízói körét tehetős építési vállalkozók és kereskedők alkották, akiktől
egymás után gyakran több megr ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
Czigler
Győző a dualizmus korának sokat foglalkoztatott és befolyásos építőművésze
volt. Apja, ifj. Czigler Antal, Arad főépítésze mellett már gyermekkorától
ismerkedett jövendő hivatásának rejtelmeivel. Akadémiai tanulmányait Bécsben
végezte, Theophil Hansennek, az ókori görög alapú neoreneszánsz mesterének
növendékeként. Lelkesedett az antikvitás iránt, s mivel ez építőművészetében is
megnyilvánult, 1887-től kinevezt ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
Kőrössy
Albert Kálmán a századforduló magyar építészettörténetének méltatlanul
elfeledett alakja. Habár neve a nagyközönség számára rejtve maradt az elmúlt
évtizedekben, munkái sokaknak lehetnek ismerősek, ha visszagondolnak a
budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban töltött évekre, a Váci utcai Philanthia
virágüzlet kirakatára vagy az egykori tisztviselőtelepi főgimnáziumra a
Hungária körúton. Életművében nemcsak a neoba ...
30%
11 900 Ft
8 330 Ft
