Lajta Béla
Lajta Béla (1873 – 1920)
Lajta Béla a magyar építészet
legnagyobb újítója. Másfél évtizedes pályája korszakokat ível át, szüntelenül
megújuló építészetével a historizmustól jutott el az expresszionista
funkcionalizmusig. Tevékenységével kortársainál erősebben kötődött az európai
stílusváltásokhoz, s a nemzeti építészet ideálja iránti elkötelezettsége
mellett is meghatározták pályáját külföldi építészekhez fűződő kapcsolatai. A
nagy kivétel Lajta számára Lechner Ödön, a mester, a példakép, a munkatárs, aki
kezdetben formát adott a nemzeti építészet iránti elhivatottságának. Lajta a lechneri
vonalat más tanítványoknál hívebben és bensőségesebben vette át, azután új
forrásterületet nyitott a magyar formanyelv számára, aminek révén építészete a
hiányzó láncszem szerepét tölti be a Lechner és a Kós Károly által képviselt
irányzat között. Lajta kortársait megelőzve fordult a népi építészet emlékei
felé, kutatva, mit hasznosíthat a korszerű alkotófolyamat a paraszti
hagyományból. Elsőként fordult saját tervezői munkájában a finn nemzeti
romantika építészei felé és elsőként hozott létre szimbolikus és monumentális
műveket, elsősorban a temetőművészetben, amelynek megújítója volt. Lechnerhez
hasonlóan szintézist igyekezett teremteni a magyar népi kultúra és a keleti
nagy kultúrák között, de már a modernizmusra nyitottan.
Lajta nem tartozott stílushoz és
nem próbált stílust sem teremteni. Műveinek formanyelvét megalkotta, majd
folyamatosan maga mögött hagyta. Módszert keresett arra, miként lehet az emberi
civilizáció számára fontos ősi üzeneteket hordozó jeleket, mintákat, építészeti
elemeket, kifejezésmódokat folytonosan továbbgörgetni a stílusváltásokon.
Alkalmasan megválasztott motívumai egy-egy kárpát-medencei tájegység
népművészetéhez éppúgy kötődhetnek, mint a biblikus zsidósághoz, a monumentális
építészet legkarakteresebb keleti formáját megalkotó mezopotámiai kultúrához
vagy a reneszánszhoz, hogy a mindenkori korszerű eszmék mellett a hagyományt is
megjelenítsék. Ezzel az építészetértelmezéssel Lajta Lechnernél – akinek a
stílusa zsenialitása ellenére is követhetetlen – erőteljesebben követelheti saját
helyének kijelölését az általános európai építészeti fejlődés történetében.
x
Oldalszám
256 oldal
Méret
24×24 cm
Kötés
Keménytáblás
ISBN
978-963-3490-40-2
Kiadás éve
2013
Sorozat
Elérhetőség
Készleten
A kategória további címei
11 900 Ft
30%
8 330 Ft
11 900 Ft
30%
8 330 Ft
11 900 Ft
30%
8 330 Ft
11 900 Ft
30%
8 330 Ft
11 900 Ft
30%
8 330 Ft
11 900 Ft
30%
8 330 Ft
11 900 Ft
30%
8 330 Ft
11 900 Ft
30%
8 330 Ft